Végy két csomag mirelit brokkolit (nem, nem az következik, hogy "és dobd ki az ablakon!"). Végy hozzá mirelit levelestésztát is. Meg tejfölt. Sajt az mindig van otthon. Meg bors is. Meg oregánó. Meg só. Na az tényleg.
Elkészítés:
Gőzöld (ne főzd!) a brokkolit sós vízzel addig, amíg jó puha nem lesz. Ezt kóstolgatással lehet ellenőrizni. A gőzölést én egyébként úgy szoktam, hogy a lábos aljába kevés vizet rakok, megsózom, majd a már ezer éve nem működő fritőzünk "merítőhálóját" ráakasztom az edény oldalára, és lefödöm (nem kell légmentesre, de ne lepődj meg később a szauna-effektuson!). Amíg puhul a brokkoli, vegyük elő a mirelit, de már félig kiolvadt és megfelezett levelestésztát, dobjuk tepsire (zsíradék nem kell alá), és nyújtsuk széjjel ameddig lehet, a vastagsága max. fél centi legyen. Keverjük össze a tejföllel a borsot és az oregánót, valamint ízlés szerint egyéb más fűszereket. Ebbe is mehet egy nagyon kevés só. Az így kapott masszát vékony rétegben felkenjük egy kanál segítségével a tésztára. Ha a brokkoli már elég puha (kicsit nem baj, ha még ropogós, úgyis hamarost megy a sütőbe), jó gazdagon szórjuk meg a tésztát vele, majd egy villával kicsit törjük össze a növényi részeket (tehát a tésztát ne!). A maradék tejfölt hordjuk fel a brokkoli tetejére (ez már nyugodtan mehet jó vastagon), majd be a sütőbe (kb. 220-230 fok elég szokott lenni), és addig sütni, amíg el nem kezd sárgulni a tejföl. Ekkor sütőből ki, reszelt sajttal jó alaposan meghintjük, és visszatesszük, amíg a széle szépen megbarnul, és a tetején a sajt olyan lesz, mint a pizzán szokott lenni.
Kész a brokkolitorta. Extrémek figyelmébe ajánlom, hogy a brokkolitól is lehet legalább akkorát fingani, mint a tarkababos gulyástól! :)) | |
|
|
