Na, én aztán tényleg nem akartam hozzászólni, de mégis muszáj pár megjegyzést tennem...
Először is azt gondolom, hogy a levélváltást olvasók nagy többsége rájött, hogy a lényegi kérdésben nincs különbség a két fél között, csak a körítés nem tetszett az egyiknek és arra reagált, majd ugyanez történt visszafelé. Alapvető konfliktus tehát nincs. A rejtély itt az, hogy Lipi miért vette magára a passzív félnek történő beszólást, mikor nem csak hogy jelen volt, de még a rádió műsorában is foglalkozott az aktuális helyzettel és valóban szívügye a dolog. Az hogy éppen nem tudott a helyszínen maradni valószínűleg senkinek nem fájt, épp ezért nem is neki szólt Zoli levele. (másrészt gondolom a mostani hivatalos, előre meghirdetett eseményen jelen lesz, hiszen PASO Sound is van a programban)
Ez nagyjából tehát tiszta, nem is ehhez a részéhez szeretnék hozzászólni.
A másik, az eredeti vitához csak marginálisan kapcsolódó, de itt végül nagyobb hangsúlyt kapó részre reflektálnék, illetve tennék fel gondolatébresztő kérdéseket.
Először is a személyes dolgok, a gyökerek elfelejtéséről és a csavargyárról: a PASO tagságának nagy része még mindig a "csavargyárból" jár a koncertekre, úgy hogy ügyesen lavírozik, hogy ki ne rúgják, mikor délután fél 6-kor, fél órával a munkaidő vége előtt lelép, beszáll a buszba, reggel ötre hazaér és nyolcra hullaként megy be a melóba. De nem érdekli őket, mert annyit energiát ad pl. egy jól sikerült szegedi buli, hogy inkább kockáztatnak.
Tényleg vannak olyan zenekarok akik sokat utaznak, nyomorognak a buszban/autóban és szar körülmények várják őket? Kiváncsi vagyok, hogy akik ilyesmikkel példálóznak mikori a legutóbbi saját élményük ezzel kapcsolatban? A PASO tagjai utoljára bő két hónapja utaztak 1100 km-t, hogy a francia kiskocsmában adott buli után a szervező gyerek konyhájában a földön aludjanak, az asztal alatt. Vagy két nappal később a holland haver fűtetlen padlásán - télen (ami után egy 1500 km-es hazaút következett). És nem, nem mindenhol ugyanilyenek a körülmények, de amikor ilyen történik, akkor nem hisztizik be a zenekar, mert a tagok már korábban is éltek meg ilyet. A különbség az, hogy egy 5 fős hardcore bandát könnyebb volt akkor viszonylag kényelmesen elszállásolni, mint most egy 10-11 fős brigádot...
Tényleg vannak olyan zenekarok, akik penészes gyártelepeken próbálnak? Jé, a PASO is ilyen...
Tényleg volt Dániában egy ilyen foglaltházas eset? Nem foglalt ház volt, hanem foglalt negyed. Jó kis hely volt, csak a ki- és bepakolás volt nehéz a klubba, de az autómentes negyedért ez is megérte...
Azt hiszem, hogy senki nem mondta, hogy nem lehet úgy jót, értékeset, maradandót alkotni, hogy az ember nem tudja minden idejét a zenélésnek (v. bármilyen művészeti ágnak) szentelni - sőt adott esetben nyilván a kényszerhelyzet, a külső élmények, amiket így feldolgoz az ember értékesebb produktumhoz vezetnek. De ugye azt sem gondoljátok komolyan, hogy a zenekarok akikért kiutaztok Bécsbe, vagy akinek a nightliner busza megáll a Kulti előtt, polgári állást tudnak fenttartani?
Ha polgári állás a gátja annak, hogy minden este elmondd a gondolataidat, hogy estéről estére kifejezd magad, akkor miért baj, ha ez a gát megszűnik? Miért baj, ha egy zenekar nem csak hétvégéken tud elmenni játszani? Miért baj, ha nem csak egy hetes turnét lehet csinálni betegszabadság ürügyén, hanem 2-3 hónaposat is?
A PASO sajnos nem engedheti meg magának a fentieket (és sajna nem is valószínű, hogy a közeljövőben ebben bármi változás állna be), de egyáltalán nem bánnám, ha megtehetné!
És nem gondolom a Sick of It All-ról, a Death By Stereo-ról, vagy akár a Gogol Bordello-ról, hogy kevesebbek lennének attól, hogy ők viszont megtehetik...
|
