tegnap komoly dilemmában voltam, menjek vagy ne menjek, több okból is: egyfelől a dürert mint helyet nem szeretem, elsősorban a biztonsági őrök miatt, másfelől nem tetszik a szervező mentalitása sem. Szerintem írhatna egy könyvet valami olyan címmel, hogy: Zombie11 - Marketingstratégiák punkkoncert szervezőknek. A 990-re végződő jegyárak, az hogy nem nyomtatják rá a flyerre mennyi a belépő, az hogy egyszeri belépés van, az hogy nem érti miért probléma, hogy tőle nyugodtan mehetnek nácik a buliba, ráadásul nemes egyszerűséggel cenzúrával reagál a dologra... annyira nem pánk mentalitás, hogy hihetetlen. Olyan szinten nem volt kedvem ezek miatt elindulni, hogy hiába nem láttam még az Extreme Noise Terrort és hiába nem adott ki mostanában új albumot a GBH, erősen hajlottam rá, hogy nem megyek sehova. Nem is indultam volna el ha nem buzerál kedves lakótársam és barátnőm, hogy "szard már le, itt vannak a komárnoiak is" Elindultam végül, de olyan nagy késéssel, hogy azt hittem már nem is érek oda csak az ENT elejére. Útközben gondolkodtam még a dolgon és arra jutottam, hogy tulajdonképpen mit hőbörgök, amikor ezek a bulik, a nagy nevekkel, már kurva régóta nem arról szólnak amit én pánknak gondolok (megkockáztatom sosem arról szóltak, csak idealista vagyok). A moziban se várom el, hogy ne engedjenek be nácikat és nem döntök úgy, hogy nem nézek meg egy filmet, mert nem szimpi a mozitulaj, vagy a mozigépész.
Aztán végül úgy alakultak a dolgok, hogy a zavaró embereken kívül (akik minden nagy bulin megfordulnak, sőt néha a kisebbeken is), minden nagyon rendben volt. Más biztonsági őrök voltak és ezek kifejezetten normálisan viselkedtek, a koncertek utáni rock-diszkóban pedig olyasmi történt amire álmomban sem gondoltam volna: nem elég, hogy rendes pánk számokat játszottak, de még ráadásul Chaos UK szám is volt! Kurva jól esett.
Human Error: Szerencsére az elmaradt Discharge miatt teljesen időben érkeztem meg. Csigával együtt tolták és ami nekem nagy meglepetés volt, hogy lenyomták a Semmi sem számít-ot. Furcsa volt, hogy az énekes nem köztünk nyomta, de egyébként minden olyan volt, mint bármelyik error-on.
Extreme Noise Terror: azt tudni kell, hogy én nem nagyon szoktam őket itthon hallgatni, ráadásul tudtam, hogy a kedvenc számomat nem játsszák, de, ez a koncert egyszerűen nagyon adta, tényleg tökéletes volt, kurva jól esett hallgatni a dobot, rendben van az új énekes, a közönség is jó volt, szóval nagyon nagy élmény volt az egész. Tudtam volna még hallgatni őket.
GBH: a két első zenekar után a GBH kifejezetten lassú zenének hatott és eleinte furcsa is volt számomra. Véleményem szerint az újabb albumaik semmit sem érnek, ezért elhatároztam csak annak függvényében fogok elmenni GBH-re, hogy adtak-e ki új albumot vagy nem. Most nem adtak ki és az történt amire számítottam: egy kurva jó setlist a legnagyobb slágerekkel. Csak a körülbelül háromnegyedénél fordult elő velem először, hogy untam magam, ami elég jó arány. Az pedig igen kedves gesztus volt tőlük, hogy az elmaradt Discharge miatt kárpótlásul lenyomtak tőlük egy számot.
After nekem annyira nem adta, álmos voltam majd jó nyűgös lettem hajnalra és közöltem a többiekkel, hogy unalmasak, a buli is unalmas, meg a beszélgetések is, meg az egész pánk is unalmas. Szerencsére nem vettek túl komolyan. | |
|
|
