Punk Portál - 2024. március 29.





 

2006. V. 13. - II. Fly to the Moon Rockabilly Fesztivál


Írta: Ati EDGE
Feltöltötte: xzoleex
Ekkor: 2006. máj. 23. kedd - 16:07

Nagy várakozás előzte meg az Almássy téri Szabadidőközpontban megtartott II. Fly to the Moon Rockabilly Fesztivált. Már hónapokkal a koncert előtt el volt döntve, hogy május második szombatján ott lesz a helyünk. Eljött a várva várt nagy nap és el is indultunk a barátnőmmel korán, nehogy lekéssük a 20.00-ra meghírdetett kezdést. Olyan 7 óra körül oda is értünk, hogy meg tudjuk nézni a Szabadidőközpont előtt parkoló 50-es években fénykorukat élő járgányokat. Megcsodálhattunk néhány hot-rod-ot az ACCH jóvoltából és egy-két veterán motor is akadt az utcán bámészkodók nagy örömére. Az épületbe bejutva egy motoron feszítő cicababa látványa tárult a korán érkezők elé. Aztán csodálkoztam, amikor megszólított minket, hogy milyen szép pár vagyunk a barátnőmmel... vajon ezért is kapott pénzt, vagy csak a pózolásért? Mindegy, nem lényeges. Mindenesetre nagyon jól esett ez a megjegyzés ;)

A koncertkezdésig volt még egy csomó időnk, így kényelmesen körül tudtunk nézni a fesztiválra kitelepült disztrókban. Ezt a SunsetStar asztalánál kezdtük. Tele volt jobbnál jobb ingekkel, pólókkal, övcsatokkal és mindenféle rockabillys kellékekkel. Márti újságolta nekünk, hogy a Renegade Tatto mellett fogja megnyitni a SunsetStar a budapesti üzletét. Addig is kaphatók ezek a cuccok a Renegade tetováló szalonban (ha esetleg valaki a fesztiválon nem tudott volna bevásárolni). Hasonló jellegű cuccok voltak a Budáról kitelepült Underground Store asztalán, fogasain. Minden elismerésem a srácoknak, mert néhány éve még szinte elképzelhetetlen volt, hogy ilyen cuccokhoz jusson az ember hazánkban. A harmadik asztalon a Converse cipői kaptak helyet és náluk is elég nagy volt a választék. A nagyterem előtt egy kivetítőn figyelemmel kísérhettük amint Betty Page megszabadul ruháitól, majd egy vadmacskával ölre megy. Aztán a pin-up csajokat az ötvenes évek csodajárgányai, a hot-rod-ok követték a kivetítőn.

Némi csúszás után olyan fél kilenc táján kezdett a horvát Adam and his Nuclear Rockets. Jó kis 50-es évek végére emlékeztető, pörgős rockabillyt nyomtak klasszikus trió felállásban. A bőgős srác énekelt és az első Fly to the Moon-on már megismerhettük a gitáros srácot, aki a "Rakéták" mellett a Madmen-ben gitározik. Olyan háromnegyed órát játszottak és a közönség kérésére visszajöttek egy szám erejéig, ami nem volt más, mint Danny Dilltől az "I'm Hungry For Your Lovin'". Itt kell kitérnem a felkonferálásokra. Minden zenekart Egri Peti, a Mystery Gang gitáros-énekese konferált fel. Azt hiszem, hogy sok híres, hírneves műsorvezető elbújhat a háta mögött! Amíg a zenekarok egymást váltották, addig a táncparketten sem lehetett unatkozni, mert dj Branco szolgáltatta a talpalávalót az 50-es évekből gyűjtött bakelit kislemez kollekciójából. Ő is Horvátországból jött, és szintén a Madmen-ben tevékenykedik.
Átszerelés után a német The Round Up Boys következett. A hatvanas évek elején létezett egy ilyen nevű banda és csak tőlük ismertem egyetlen egy számot, így nagyon kíváncsi voltam, hogy mit nyújtanak majd a német névutódok. Nem csalódtam. Előadásuk nagyon profi volt és túlnyomórészt saját számokat játszottak, de előkerültek olyan klasszikusok is a műsorukban, mint mondjuk Chuck Berry-től a "Thirty Days", vagy a "Memphis Tennessee".
A német srácokat a fesztivál házigazdája, a "kedvenc rockabilly triónk", a Mystery Gang követte. A srácok hozták most is a formájukat, mint mindig. Fácán ritmikai aláfestése, Singer slappelése, Peti hangja és gitárjátéka mozgásra kényszerítette a közönséget. A heteken belül megjelenő új lemezről, a Gang Up-ról is hallhattunk pár dalt, mint például a "Jungle Queen", de a régi lemezekről is játszották az összes nagyobb slágert, olyan feldolgozásokkal vegyítve, mint a Billy Lee Riley féle "Red Hot", vagy Buddy Hollytól a "Peggy Sue". Nagyon energikus volt az egész műsor. Le a kalappal előttük. Az új számok stílusa már nem tiszta rockabilly, hanem garage és jungle. Nagyon várom már az új lemezt!
Őket a Cherry Casino and the Gamblers követte Németországból. A szaxofonos srác neve Ike Stoye és főállásban egy kőkemény rockabilly bandában tépi a húrokat, ez a banda az Ike and the Capers. Ezzel a formációval bemutatták nekünk, hogyan szólt a rhythm and blues az ötvenes évek derekán.
A német srácokat a szlovén tengerpart szörfösei követték. Ők voltak a Bitch Boys (nem a német street punk banda, aki ugyanezen a néven fut). Ez volt az egyetlen banda, ahol végig basszusgitár volt a színpadon. Persze mellette két viszhangosított gitár és egy dob. Igazat megvallva még hazánkban nem találkoztam surf bandával a színpadon, így kíváncsi voltam, hogy mennyire lesz rá vevő a hazai közeg. Sajnos sok ember csak a Misirlou-ig jut el és nem tudja, hogy ez az instrumentális zene egy külön stílus. Nagyon sok embernek tetszett a produkció és volt is mozgás a színpad előtt rendesen. Ők a surf stílust a korai nyers verzióban játszották, ahogy azt a hatvanas évek elején Dick Dale, vagy mondjuk a Trashmen tette. Ha jól emlékszem, akkor egy The Vibrants számot is eljátszottak feltuningolt verzióban a hatvanas évek elejéről "The Breez & I" címmel. A produkció alatt láthattuk például Batman-t, ahogy átrepül a színpad fölött és egy kis betekintést nyerhettünk a korai képregény világba.
Az instrumentális támadás után a nagytermet lezárták a szervezők és mindenkit a büfé előtti színpadhoz invitáltak, ahol a műsor folytatódott Long Tall Sonny and his Wild Cows formációval. A szervezőktől ez nagyon jó húzás volt, mert a közönség sorai ekkor már megfogyatkoztak és ezzel a kis malőrrel sikerült feldobni a hangulatot. Long Tall Sonny alias Mr. Rhythm and Blues zenei stílusát azt hiszem, hogy a név alapján nem kell bemutatnom, igaz a műsort rockabillysebb témákkal nyitotta. A jammelgetés elég sokáig tarthatott, igaz mi néhány szám után eljöttünk, mert nagyon elfáradtunk. Fácánt láttuk a doboknál Sonny mögött, de azt már csak hallomásból tudom, hogy Egri Peti, DJ Bronco és a Rockin Boardról frissen kirúgott, jól berúgott Punker koma is verte később a bőröket.

Azt hiszem, hogy nem vagyok egyedül, ha azt gondolom, hogy méltó folytatása volt a tavalyi fesztiválnak. A hely megválasztása is tökéletes volt. A hangosítás is nagyon jó volt. Azt hiszem, hogy már most megvan a programunk 2007 májusának második szombatjára. Minden elismerésem a szervezőké!

Képek a buliról és a fesztivál oldal link:
http://kep.tar.hu/flytothemoon/50287964#2
http://www.rockabilly.hu