2005. VIII. 11. Sziget 2. nap

Írta: Dan Feltöltötte: Dan Ekkor: 2005. aug. 12. péntek - 15:17

“Kurva jó volt a T.O.K.” próbálták lelohasztani jó hangulatomat csütörtök délután, de nem sikerült nekik. Majd’ egy órával később tudtam csak elindulni, a forgalom is nagyobb volt, így esélytelen volt elcsípni a jamaikai sztárokat. Nem izgattam nagyon magam, inkább megnéztem Natalie Imbruglia-t, hallgatni nem sokat hallgattam, mert kicsit lanyha volt nekem a produkció. Inkább szódáztam egyet a VIP területen, majd nekivágtam a poros útnak Copy Con-t keresve. A Wan2-nál egyből feltűnt sok ismerős a dancehall-scene-ről. Az Irie Maffia sok taggal vonult fel, gitárosok, billentyűsök, trombita, MC a GimmeShot-ból, Kemon meg mások nyomatták a zenét, a közönség meg táncolt. Aki akarta (én akartam), legeltethette a szemét a csajokon. Dancehall, hiphop, ismerős számok, szörnyen sok közönségénekeltetés. De hol van Copy? Csak az utolsó két szám erejéig láthattuk a tegnapi indexes Sziget-ajánló címszereplőjét. Partybilincs és Mona Lisa, aztán az időből már csak egy “lóóó-fasz” közönségénekeltetésre futotta. Azért jó volt.

“Menjünk már a Zöld színpadra, már megy a Skambulance!” – nyivákolok én. Csinos lányok informálnak, hogy Kutya vendégzenészként szerepel. Ezt nem hagyhatom ki, gyorsítom lépteimet. Újabb általános megállapítás: a Szigeten nem nagy szám, hogy sokan vannak valakinek a koncertjén. Idén ugyanis mindenhol kurva sokan vannak. Skambulance-n is. A hangzás nem javult csütörtök óta, Matthew találóan fogalmaz, olyan, mintha a monitorom mellett álló két kis hangfal szólna. Kis hangfalam csutkára tekerve, mégis igen halkan szólnak az ismert számok. A végén Kutya tényleg vendégszerepel egy Specials-feldolgozás erejéig.

A Tizenhét hozta a formáját, folytatódott az őrület. Szasza magából kikelve szerepelt a színpadon, plusz a basszgitáros végig a száján játszott, mivel a basszuscucc nem szólt. Jól csinálta.

Tizenhét közben a fikszes/zöld udvaros kollégák ügyködtek kicsit, és csodák csodája a Ska-Hecc már korrekt hangerővel, basszusgitárral szólalt meg. A probléma lényege: nem bírta a terhelést az egy darab kihúzott áramforrás. Egy plusz hosszabbító meg is oldott mindent, szóval mostantól a Zöld Udvar programja is élvezhető. A Ska-Hecc pedig természetesen nagyon jó volt. A trombita az énekes Krisztiántól átkerült egy új taghoz, más változást nem észleltem. Kár, hogy én nem tudtam végigénekelni a szövegeket azokkal, akiknek már megvan a kiadatlan nagylemez. Azért a kedvenceimet már koncertek alatt elsajátítottam.

Az igen fiatal közönség végigtáncolta a koncerteket, én csak félve közelítettem meg a színpadot. Mikor könnyed táncba kezdtem, azonnal szájon is könyököltem egy fiatal lányt. (Nem, nem direkt.)

A PASO név nem vonzott annyi embert, mint gondoltam, oszlott a nép Ska-Hecc után. Azért párszázan így is eltáncikáltunk a Root Rockers lassú dallamaira. Mellettem felháborodott hangok hallatszottak: “nem is ilyen zenét szokott játszani a PASO”. Egy külföldi kollégát pedig a hétfői “igazi” koncertre invitáltam.

Nem fogok ódákat zengeni a The (International) Noise Conspiracy koncertjéről, mert kb. annyit tudok róluk, hogy ex-Refused tagok nyomulnak benne. Jó, ha egy számot ismertem a koncerten, ennek ellenére eléggé tetszett. A Wan2-ra még időben bearaszoltunk, így a színpadhoz viszonylag közel élvezhettük a produkciót, igaz, innen se láttam sokat. A közönség 90%-a külföldi volt becslésem szerint, a Turbonegro bajusszal megjelenő Burgerrel megállapítottuk, egy magyar klubbulin valószínűleg nem lennének ennyien. 1999-ben is kb. 30-an nézték meg őket a JailHouse-ban. Mondjuk azóta eltelt pár év. Sajnos abban a 30-ban nem voltam benne, most először tapasztalhattam meg a svéd rakkenroll-t élőben. Jó volt. A zenénél is pozitívabb élményként hatottak rám az értelmes számok közti kommentárok. Azért kérdéses, mennyire hiteles az erősen balos hozzáállás.

Megnéztem Bosit a PestiEstnél, de valaki más pakolta a heteseket helyette, meg kevesen is voltak (már meg is dőlt a korábbi elmélet), szóval elindultam a kijárat felé.

Fantasztikus érzés 20 perc alatt hazaérni józanul ahelyett, hogy másfél-két órát szenvednék a tömegközlekedésen félálomban félrészegen.