2005. VI. 22. Hollandia, Amszterdam - Anti-Flag, Cooper, Nervous Chilling

Írta: Zsopa Feltöltötte: Dan Ekkor: 2005. júl. 6. szerda - 11:03

Az amszterdami Anti-Flag koncert pont egybeesett az idei nyaralással, amit volt szerencsém a szélmalmos-tulipános-facipős-piroslámpásnegyedes Hollandiában tölteni. Nem tartoznak a legnagyobb kedvenceim közé, de azért írtak néhány jó dalt és kedvelem őket annyira, hogy mindenképpen elmenjek a koncertjükre. A buli a Melkweg (tejút) nevű klubban került megrendezésre, ami Amszterdam kellős közepén található. Kinézetre engem egy kicsit a bécsi Arénára emlékeztet, mert ez a klub is valami gyárszerűségből lett átalakítva. Sok nagy zenekar játszott már itt a Nofx-től a Thursday-en át egészen a Propaghandi-ig, szóval bejáratott hely. A beugró elvileg 13 euró volt, de csak akkor mehetsz be a klubba, ha a 3 eurós havi tagdíjat is kifizeted... Kíváncsi vagyok, itt mikor találnak ki valami hasonlót.
Előre figyelmeztettek, hogy az Anti-Flag Amszterdamban nem nagy szám, mert nagyon sokszor játszottak már ott, és elsősorban a 16 év alatti korosztály látogatja a koncertjeiket. Előre féltem.:)

Kicsit korán értünk a helyszínre, volt időm felmérni a közönséget: valóban nagyon fiatalok voltak (ami amúgy nem baj). Volt, aki hamburgerrel, volt, aki anyuval-apuval és volt, aki Avrilnak öltözve érkezett a koncertre. Gondolom ilyen lehet itthon egy Junkies, Alvin vagy valami hasonló a pubertáskori hormontúltengésre alapozó zenekar koncertje is.

A klub szerintem elég jó volt, én olyan 400 körülire saccoltam a maximális befogadóképességet. A terem hátsó részében karzat is volt, ahonnan mindent tökéletesen be lehetett látni. Öregszem: semmi kedvem nem volt lent ácsorogni, az egész estét a karzaton töltöttem.
Az emberek lassan gyülekeztek, amikor az első zenekar, a Nervous Chilling kezdett, kb. félház lehetett. Életemben nem hallottam erről a zenekarról és a koncert óta sem volt kedvem többet megtudni róluk. Középtempós, versszak-refrén klisékre épülő punk-rockot játszottak, olyat, ahol már a szám elején lehet tudni, mikor, hol és hogyan lesz vége. A zenekar legirritálóbb tagja az egyik gitáros volt: igazi seggfej, féllábbal a kontrolládán nyomta a rocksztár pózokat, miközben kétujjas gitárszólokat játszott, néha hátrahajolt és a levegőbe köpött, ami rendszerint az erősítőn landolt, egyszer pedig az álló közönségbe dobott egy vizesüveget. A közönség illedelmesen tapsolt, sőt táncolt is, ha a zenekar elég gyorsan játszott...

Utánuk hosszas átszerelés következett, majd a színpadra lépett a holland Cooper. Róluk se hallottam azelőtt, hál' istennek azóta se. A három 30-40 év közötti fickó ilyen progresszív rock szerű izét játszott. Két szó amitől mindig is a hideg rázott: progresszív rock. Van egy csomó jó holland punk zenekar, nem értem, miért nem azok közül válogattak az Anti-Flag elé. Vagy egy órát játszottak és a közönség élvezte...

Már kezdtem úgy érezni, jobb lett volna inkább valami más programot választani az estére, amikor végre befejezték az átszerelést és legördült a hatalmas összetörtpuskás-csillagos zászló. Bevonult a dobos, leült és elkezde verni a bőrt egyedül az üres színpadon. Aztán jöttek a többiek, és belekezdtek az első dalba, ami a Ranknfile volt az utolsó lemezről. Ekkorra olyan 300-an lehettek a teremben és faltól-falig mindenki egyszerre őrült meg. Elég jó látvány volt a karzatról.
Jól szólt minden és nagyon energikusan játszottak, rohangáltak fel-alá, pörögtek, ugráltak, és végig tartották a kontaktust a közönséggel. Voltak show-elemek is, az egyik dalba beleszőtték az amerikai himnusz elejét, a dobos pedig 10 percenként hátbaköpte a basszerost.
Egyébként a közönség elég béna volt, rendszeres a semmibe ugráltak a színpadról, olyan eséseket láttam, néha komolyan csodálkoztam, hogy még fel tudtak állni.
Volt "beszéd" Irakról, szeptember 11-ről, meg arról, hogy milyen fontos mindenhol hogy az emberek felemeljék a szavukat az erőszak és kizsákmányolás ellen. Persze az összes kissrác rázta az öklét...
Főleg a Terror State-ről játszottak: Turncoat, Ranknfile, Power to the Peacefull, You Can Kill the Protester.., One People, One Struggle, Underground Network, 911 for Peace, Drink Drank Punk, Fuck Police Brutality stb. A ráadásban még elnyomták a Die for the Government-et, lepacsiztak a közönséggel, a road pedig dobverőt és pengetőt osztogatott.:)
A gyenge kezdés után elégedetten távoztam, nagyon jó koncert volt, tele energiával és lüktetéssel, nem vitték túlzásba a számok közti dumálást, de nem is hanyagolták el, minden a helyén volt, szóval megérte. Egyszer azért megnézném őket itthon is.