Punk Portál - 2024. március 29.





 

2005. III. 30-31. Pozsony, Bécs - Undying


Írta: Dan
Feltöltötte: Dan
Ekkor: 2005. ápr. 3. vasárnap - 22:15

Talán azzal kell kezdenem, hogy az Undying volt az egyik első metalcore zenekar, amit meghallgattam, és meglepve tapasztaltam, hogy tetszik. Később még meghallgattam párszor, és rájöttem, hogy nagyon király zene. Szokás szerint a csaj-ének fogott meg, ami jelen esetben éneknek nem igazán nevezhető, mégis nagyon bájosnak találtam a megtekintett videofelvételen, ahogy a vékony kis énekeslány szinte nem emberi hangon ordít, hörög a mikrofonba. Sajnos a korábbi magyarországi koncertek idején még nem ismertem a bandát, a legutóbbi Vörös Yukas buli pedig elmaradt. Így nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy nemsokára hazánkba látogatnak. A turnédátumokat figyelve gyorsan eldöntöttem, hogy Bécsbe is kimegyek megnézni őket. Aztán jött a hír, hogy előző nap Pozsonyban játszanak a FallenIntoAshes társaságában. Ha már lúd, legyen kövér, nekiálltam egy pozsonyi utat is összehozni. Szerencsére mindkét úthoz találtam segítő- és útitársakat, így már csak az igen szűkreszabott időkorlátok jelenthettek határt. Ezt pedig az alvás rovására, de megoldottam.

Szerdán tehát munka után gyorsan bepattantam a nemzetközi személyszállításra sajnos alkalmatlan személygépjárművembe, és Esztergom felé vettem az irányt, innen indult az aznapi fuvar. Könnyedén megtaláltam a Molothow klub előtti parkolót, mivel pár hete még itt ténferegtem enyhén részegen. 4-en vágtunk neki az útnak, Pozsony közelebb van, mint Bécs, szóval gyakrabban is járhatnánk oda... Esztergom ugyebár a határon van, szóval kevéske pénz beváltása után át is léptünk Szlovákiába. Viamichelin barátunk mutatta az utat, sajnos útjelző táblákkal nem igazán voltunk elkényeztetve, így nem volt túl egyszerű az odajutás térkép nélkül. Mivel a Pozsonyon belüli navigáció végképp reménytelen lett volna, egy benzinkútnál megálltunk térképet venni. Néhány sör elfogyasztása után a pisálásnak is eljött az ideje, de magyaroknak nem adtak kulcsot, csak azt mutogatták, "kaput", nem működik. Anyád. A szomszédos kis étterembe viszont simán besétáltam, és nagy valószínűséggel a női WC-t használtam...

A Stoka annyira menő hely, hogy még a rendes városi térképen is rajta van. Remek navigációs képességemnek köszönhetően elsőre megtaláltuk a helyet, pedig komoly útépítéseket is meg kellett kerülnünk, mivel épp egy új hidat építettek a környéken. (Elég faszán néz ki.) A klub egy kocsmából, egy előtérből és egy elég komoly koncertteremből áll. A kocsmában már jó volt a hangulat, gyűltek a helyi arcok, iszogattak. Mi is toltunk egy elég drága, 30 koronás sört, nagyon finom volt. (190 Forint) Az előtérben több disztró is kipakolt, lehetett kapni vega-burgert is. Elég sok vegetáriánus információs anyag is kikerült, egy laptopon nagyon durva állatkínzós videókat lehetett nézni. Az Undying-nak elég fasza ruhái vannak, de nem vettem semmit, úgyis mindenki ezekben fog nyomulni itthon. Bakelitet nem hoztak, viszont megvettem a Prayer for Cleansing zenekar utolsó 7"-ét, ami elvileg ex-Undying tagokat is magában tudott. Nagyon szép a borító, és a zene sem rossz. Plusz 1 Euróért kaptam egy nagyon szép turnéplakátot is, amit persze a falról is le lehetett volna lopni. Az aznap esti koncert plakátját ingyen osztották, már itt virul a falamon. A buli végén szedtem még ingyenes fanzine-t is.

A Fallen tagok még sehol, pedig egyikük elvileg vonattal jött, és már rég ott kellett volna lennie. Tudtak volna intézni egy-két ingyenjegyet is, de nem vártunk tovább, mert kezdett az első zenekar, befizettük a 220 Korona / 6 Euro-ba kerülő jegyet (karszalagot kaptunk), és benyomultunk a terembe. A Kultiplexnél valamivel szélesebb, kicsit hosszabb teremről van szó, a végén pár lépcsős ülőhellyel, kicsit alacsonyabb színpaddal, és elég korrekt hangosítással.

A The Phoenix nevű olasz banda kezdett, JailBreak kollégának nagy csalódást okoztak, mert ismerte korábban pár számukat, és nem azokat játszották, nekem viszont nagyon tetszett a koncert, a Horse the Band ugrott be róluk, bizonyára azért, mert nem sok ilyen "beteg" zenét ismerek. Biztos ők is a Locust-ot koppintják, ennek ellenére elég királyul adták elő a kissé összevissza, őrült zenéjüket. Lelkesek voltak, mozogtak szépen, ahogy ilyen zenénél kell. A közönségben kialakult a félkör, szépen tapsoltunk a számok végén.

Elég kevés néző gyűlt egyébként össze, állítólag csúnya bukás volt a buli. Szerintem max. 150-en lehettünk a végére. Az itthonihoz hasonló hardcore népek jelentek meg, pár ismerős arcot is láttam, akik nálunk is megfordultak már. Mindenképp meg kell említeni, hogy a szlovákoknál is vannak nagyon csinos hc-s csajok...

Megérkeztek a FallenIntoAshes tagjai, gyorsan felpakolták a cuccukat, kis hangolás után bele is kezdtek a koncertbe. Remekül szólt az összes zenekar az este folyamán, viszont szokás szerint kurva hangos volt minden, szóval itt is füldugó használatára kényszerültem. Nem vagyok Fallen-fan, de külföldön persze más az egész, lelkesen álltam a félkör elején, és tapsoltam. Király koncertet adtak. Megállapítottam, hogy Zozónak csak az ordítás megy igazán, a dallamos éneken még fejleszteni kéne. Érkezett pár fiatal gyerek, akik bemutatták a szokásos "tankcsapda-pogó"-tudásukat a koncert végén.

A Purified In Blood egy norvég metalcore zenekar, igazi pózer-szépfiús, agyontetovált (állon, nyakon, kézfejen), szűkpólós, néha kifestett srácok. Az Undying-hoz hasonlóan vegan-harcosok. Érdeklődéssel vártam a koncertjüket, és már az első számnál éreztem, kurva jó, amit csinálnak. Nagyon tetszett a kicsit sem egyedi metalcore-zúzás, amit produkáltak. A két énekes lelkesen ordított, mögöttük a többiek játszották a metál-sablonokat. A helyi arcok pedig megmutatták, mit tanultak a videofelvételekről, tökéletes karate-bemutatókat láthattunk! A végén úgy éreztem, kicsit nekem is be kell állnom a "mosh"-ba, jól esett, nevezhetjük bemelegítésnek is a főzenekarra. CD-jük nem volt, mert elfogyott, de a honlapjukról lehet letölteni, meg rendelni. (www.xpurifiedinbloodx.com) Szép visszatapsot kaptak, visszatértek és elnyomtak egy feldolgozást, amit persze nem ismertem.

Izgalom, fel-alá mászkálás... Végül beálltam a színpad elé, és figyeltem az eseményeket. Pakolt a banda, egy csajszi rakta fel a cineket az állványokra. Ő lenne az? Kisebb várakozás után bebizonyosodott: igen. A már említett videofelvételek óta kicsit hízott az énekes lány, de azért még így sem néz ki rosszul. A zenekar belecsapott az első számba, és beindult a zúzás a nézőtéren. Nem szóltak annyira brutálisan, mint a Purified, de akkor is nagyon-nagyon jó volt! Végre hallhattam a "slágereket". Meg nem mondom, játszottak-e az első lemezről, de a másik kettőről tutira voltak számok vegyesen. Szinte vártam a számokban a lassú mosh részeket, nagyon jó volt, ennyire talán még soha nem nyomtam, mint most, büszke vagyok magamra, bár biztos vagyok benne, hogy elég gázul mozogtam, még nem sokat gyakoroltam a dolgot tükör előtt. Az volt az érdekes, hogy a budapesti bulikkal ellentétben, ahol 1-2 vadállat letarol mindenkit, szinte egymáshoz érés nélkül tudott mosh-olni mindenki. Ráadásul többször volt teljesen spontán circle pit is. Amikor meg már nagyon elfáradtam, csak bólogattam, és nyomtam a metálvillát, vagy álltam az első sorban, és tátott szájjal bámultam az énekest. Van csiga-tetkója a hasán, meg a csuklóján VEGAN felirat. A szöveg kb. ki is merült annyiban, hogy milyen jó a veganizmus, meg köszi az előzenekaroknak. A többi tag szinte meg sem mozdult, de nem is nagyon néztem őket, szóval megjegyeztem, hogy majd Bécsben rájuk is kell figyelnem. Nem tudom, milyen hosszú volt a koncert, de nem volt rövid, pont elég. Még egy ráadás számra is visszajöttek.

A koncert után leginkább csak álltam, és néztem magam elé, eléggé elfáradtam... Kb. hasonlóan nézett ki a dobos gyerek is, elég meleg lehetett a színpadon...

Fallenék kocsival érkező tagjai lassan elindultak, útitársaim még betoltak egy sört. Aztán bepattantunk a kocsinkba a Fallen velünk maradt gitárosával, és elindultunk Esztergomba. Próbáltam aludni, mivel reggel kelni kellett. A határon simán átjutottunk, majd hárman továbbhaladtunk Budapest felé, fél 4 után valamivel már haza is értem egy remek élménnyel gazdagabban, és persze izgalommal tekintve a másnap elé.

Jó 4 óra alvás után indultam a munkahelyemre, ahonnan délután időben el tudtam indulni a Kelenföldi pályaudvarra. Volt időm jegyet venni és napozni egy darabig egy padon. Jól éreztem magam, bár kissé fáradt voltam. IC-vel utaztam, mellettem egy faszi végig franciául tanult, ami abból állt, hogy suttogva nyammogott mindenfélét a kb. 3 órás úton egy könyvből. Kurvára élveztem... Aludni így nem igazán sikerült. :( Aznapi társaim már vártak az állomáson Sopronban, elég késő volt, így azonnal be is pattantunk a kocsiba, hárman vágtunk neki a kb. 1 órás útnak Bécsbe. Nagyon finom sütit falatoztam, miközben kicsit megszegtük az "aznap nem hallgatjuk a fellépő zenéjét" szabályt, de szerencsére ellenkezésemre pár szám után lestoppoltuk az Undying CD-t. Azért meglett az eredménye a dolognak, a pozsonyinál valamivel gyengébb buli felé haladtunk. Ilyen irányból még nem közelítettem meg Bécset, előre felkészültem a szomorú tényre, hogy az ufóvárost sem oda, sem vissza nem fogjuk látni...

Simán megérkeztünk, a dugóra figyelmeztető villogó feliratok ellenére nem volt semmi probléma, de sietni kellett, mivel csak 8-ig volt érvényes az internetes elővételes papír. Már épp lecsúsztunk róla, de reméltük, csak beengednek. Persze, de hol a papír? Sajnos nem került elő, szóval szomorúan haladtunk az Arena felé az igen hideg időben, gondoltuk, 9 helyett 10 Euro-t kell majd fizetnünk. Az ajtóra kiragasztott papíron a 10-es áthúzva szerepelt, fölötte: 12. Király... Szinte elsőként vettünk jegyet, a merch-eseken kívül még talán 3-4 ember lézengett a kisterem melletti kocsmarészben. A buli végére jó, ha 80-90-en összegyűltünk, így valóban megalapozott volt a pozsonyihoz képest dupla jegyár...

Kis várakozás után kinyitották a termet, ahol a három diszkógömbből áradó fényekben üldögéltünk egy darabig, elég szép csúszás volt sajnos. Megállapítottam, hogy szinte mindenki szív, durván terjengett a fűszag. A Victims disztrója nem volt túl érdekes, az Undying-é pedig nem sokat változott. Kipakoltak még egy vegetáriánus standot is, bár nem hiszem, hogy az 1-2 Eurós matricákkal és az elég drága ideológiát hirdető pólókkal sok eredményt lehetne elérni... Hoztak három ládányi bakelitet is valakik, de hely hiányában(?) nem pakoltak ki. Jobb is, mert tuti találtam volna olyat, amit nem hagyhatok ott, pedig pénzem már nem igazán volt. Lassan szivárgott a közönség, jónéhány Pozsonyból már ismerős arc is érkezett. Egy érdekes szokásra lettünk figyelmesek, az osztrák csajoknál teljesen megszokott dolog a kézfogás, fiúkkal, lányokkal egyaránt.

A Purified In Blood kezdett Bécsben, a koncert elején köszöntötték azokat, akik előző nap is ott voltak. Az osztrák közönség sajnos kicsit sem volt lelkes. Itt még a pozsonyinál is hangosabb volt a cucc, szinte mindenki füldugóval nyomult. Így nem igazán értem, ebben mi a jó... Nem lenne egyszerűbb kicsit lejjebb tekerni mindent? Purified jó volt, nem sokban különbözött a program az előzőtől, csak kevesebbet játszottak, ráadásról szó sem volt. Mindössze két fiatal punk gyerek nyomta a csirkepogót, sokan megmosolyogták őket. Tetszett a dobos nagyon durván szűk fehér pólója I love vegan girls felirattal. :)

Másodikként játszott az Undying, a koncertjükről hasonlók mondhatók el, mint az előzenekarról. Szinte pontosan a pozsonyi koncert másolatát láthattuk, még a pár mondatos konferálás is ugyanaz volt. Most figyeltem a gitárosokra is, végig egy helyben álltak és a hangszereikre koncentráltak. Végülis érthető, nem épp egyszerű témákat játszanak. A csajszi ordított, néha kicsit ugrándozott is. A nézőtéren többnyire csak a két punk gyerek nyomta a pogót, de a mosh részeknél a Purifed tagjai bemutatták, mit tudnak, ekkor punkjaink kicsit hátrébb húzódtak. :) Nálam a mozgás többnyire itt már kimerült a villázásban, ördögszarv ezerrel. Ráadást senki nem kért rajtam kívül... Szóval zeneileg ez a koncert is fasza volt, de a hangulat fele annyira sem volt jó, mint Pozsonyban.

A szórólapokon főzenekarként a Victims neve szerepelt, akikről korábban egyáltalán nem hallottam (szégyen?). Nekik már kisebb zászlóra is tellett, amit szépen kiraktak. Az asszem svéd banda a honlapjuk szerint nem tegnap kezdte, crust jellegű punkot játszottak. Nem igazán vagyok otthon ebben a témában, így nem akarok túl éles véleményt alkotni, de számomra nem volt túl érdekes a koncert, daráltak, az énekes ordított, gyors dob, aztán ennyi. Egy-két punk rázta magát az első sorban, de komolyabb tombolást itt sem láthattunk. Számomra nem volt túl nagy élmény az előadás.

Bár jóval később kezdődött a koncert, mint Pozsonyban, kb. itt is véget ért 11 körül. A kocsihoz visszaérve természetesen egyből meglett az elővételes papír... Bepattantunk, majd laza dancehall zenére szenderedtem el. Sopronban kedves útitársam segítségével egy diákszállás jellegű helyen aludtam majdnem 4 órát, a többiek elmentek sörözni. Azt reméltem, a vonaton hazafelé alszom még 3 órát, ehelyett Győrig egy seggfej egyetemista szar sztorijait hallgathattam, Győrben a váróteremben egy órát retteghettem, hogy kirabolnak, ha elalszom, a Pestre tartó vonaton meg félútig álldogáltam, mert semmi kedvem nem volt a dugig tömött kabinokba zsúfolódni, aztán a kaller javaslatára kerestem egy hátsóbb szerelvényt, ahol volt időm még kb. fél órát aludni. Otthon egy gyors fürdés után indulhattam is dolgozni...


Ezzel a jó 4 oldalnyi dumával igazából csak annyit akartam mondani, hogy a hétfői Undying koncert kihagyhatatlan azoknak, akik kicsit is szeretik a metálosabb zenéket. Én ott leszek!