2003.01.10. - Vörös Lyuk

Írta: Dan Feltöltötte: Marcell Ekkor: 2003. jan. 12. vasárnap - 14:49

A tegnapi party jó 12 órát vett el az életemből. Fél 7-kor érkeztem a Mr. Sör nevű helyre, ahol sajnos csak állóhelyet sikerült foglalni a többieknek. Három sör elfogyasztása után vágtunk neki a nagy túrának a Vörös Lyuk felé. A HÉV megállóban igazoltattak minket a rendőrök, majd a szokásos hídon, SZDSZ székház előtt pisálás után besétáltunk a helyszínre.

Első rossz hír: elmaradt a Salad Days. A franc egye meg, az érdekelt volna a legjobban. Második rossz hír: lekéstük a Honeyball elejét. A ruhatáras szenvedés után siettem be megnézni őket. Nem maradtam le sok számról állítólag, de így se játszottak már sokat. Jó volt, de összességében nem tetszett annyira. Nem tudom, mivel volt a baj, talán a hangzás volt szar, vagy pontatlanul játszottak. Az egyik új szám, ami a körülmetélésről szól, most is elhangzott, a szöveget is jól lehetett érteni, vicces volt. Volt valami ganja-s feldolgozás, meg nem mondom melyik zenekartól, begyorsítva játszották el. Közönségük volt már nekik is, néhányan táncoltak. Játszottak még egy NOFX számot a Fuck The Kids-ről, de kétszer olyan hosszan, mint az eredeti.

Szóval az előbb említett közönség. A Macskanadrág vonzotta a fiatalokat. Megint öregnek éreztem magam a sok 14-16 éves kölök között. A headbanger kollekció helyett inkább a deszkás cuccok uralták a tájat. Nem tudom, melyik a jobb. Azért volt egy pár Tankcsapda meg Kurt Cobain is. Ja, és rohadt sokan voltak. Úgy látszik nagyon befutott ez a hely.

Második volt a Smafu. Hangolás közben bepofáztam nekik minden hülyeséget, a közönség nem akarta elhinni, hogy ők a Macskanadrág. Sándor játszott Enter Sandman-t németül. Valamiért ez a buli sem volt tökéletes. Szerintem csak a közönség zavart. Rakás gyerek, akik a ska számokra is zúztak ezerrel. Nagyon sokan ismerték a zenekart, ez jó. A számok a szokásosak, volt az új is a Pezseg az élet, ha jól emlékszem a címére. A Sound Systemre próbáltam beállni táncolni, de nem volt túl nagy sikerem a pogózó fiatalok körében. Mindegy, azért végigénekeltük a szövegeket. A Smafu közben találkoztam a Portál tisztelt főszerkesztőjével, aki két szőke egyen-piros-Smafu pólós lány társaságában jelent meg. :)

A szünetekben nem mentek olyan jó számok, mint amik a ska bulik közben szoktak, de azért a Choking Victim Crack Rocksteady-nek egy páran nagyon örültünk.

Következett a Nem Mind-1. Körülöttük most kezd beindulni az élet, most hallottam őket a Fix rádióban, interjú itt a Portálon, és lesz új album is. Igazából nem vagyok oda a zenéjükért, de most tetszett, amit csináltak. Elég profi módon adták elő a régi és az új számokat. Aztény, hogy hasonlít a zenéjük a Macskanadrágra, de azért én nem mondanám, hogy onnan koppintják. A régi szövegek, amiket ismertem nem tetszettek különösebben, de állítólag az újon már lesznek komolyabb témák is.

A Macskanadrág előtt úgy megtelt a terem, mint ahogy még szerintem soha. A ska bulikon azért hátrább lehet táncolni, itt viszont szinte dugig volt az egész. Bent iszonyat meleg, nyomorgás, lökdösődő emberek. A body surffel próbálkozó Smafu tagok szerint nem nagyon tartották meg az embereket a levegőben sem. A zenekar már az elején bejelentette, hogy a híresztelésekkel ellentétben ez nem (vagy inkább ez SEM) lesz lemezbemutató koncert. A bulinak csak a nagyját néztem meg, sajnos már a Macskanadrág rajongásom is elmúlt. Volt egy-két szám, amire szívesen bementem volna táncolni, de egy kisebb próbálkozás után úgy döntöttem, hogy hagyom a francba. Volt 1-2 új szám, tök olyanok, mint a régebbiek, szerintem semmi különös, de nem is nagyon figyeltem, szóval nem jogos így véleményt alkotni. Kb. ennyi, aki még nem látta őket 50-szer, annak gondolom nagy élmény lehetett ez a buli, előrébb biztos jó volt a hangulat. - Legelöl sem... :) - a főszerk.

Sokan elhúztak, de még volt hátra egy zenekar, a Sovány vigasz. Az énekes Millencolin pólóban volt, ebből nagyjából lehetett is következtetni a stílust. Deszkás punk volt ska elemekkel, nem túl profin előadva, de mégis jó volt! Legalábbis nekem tetszett. Volt benne egy szaxofonos csaj, és a basszeros elég profinak tűnt. Játszották a Millencolin Da Strike-ot, meg kb. 2 másodpercnyi Suicide Machines-t. Szerintem még lehet valami ebből a zenekarból.

Már elég késő volt, szóval a következő busszal távozni szándékoztam, de aztán a Smafuék marasztaltak, szóval még elcsevegtem velük egy kis időt, majd az első HÉVvel indultunk hazafele.