2005. II. 4. Gödör, Ska-world fesztivál

Írta: Dan Feltöltötte: Dan Ekkor: 2005. feb. 11. péntek - 20:37

Pont egy hete volt a Ska-world névre keresztelt fesztivál a Gödör klubban. És végre van egy kis időm összefoglalni az eseményeket. Még szerencse, hogy aznap éjjel hazaérve készítettem pár jegyzetet, így minden fontos részletre ki tudok térni. Persze az egésznek nincs sok értelme, gondolom már elolvastátok a többi beszámolót, meg a képeket is láttátok. Én még nem, mivel nem szeretem befolyásolni az írásokat, így nem tudom, a többiek mit írtak, de majd utólag elolvasom.

Szóval. Egyéb teendők elvégzése után sietni kellett, hogy a pontban 8-as kezdésre odaérjek. Gondoltam, jó nagy tömeg lehet, ha már a bejárat előtt is gyülekezik pár ember. Majdnem... A kint gyűlő jó 40 ember volt az _egész_ közönség, mivel még be sem lehetett menni. 8 után valamivel elkezdték beengedni a népet. Fontos megjegyeznem, hogy az elsőként játszó Boogie Mamma énekese, bizonyos Dá _utánam_ lépett be a Gödör klubba. Felháborító! (Persze direkt megkértem, hogy engedjen előre, hogy ezt leírhassam, de akkor is!) Ennyit a pontos kezdésről. A múltkori ingyenes PASO bulival ellentétben most nem a benti teremben, hanem az előtérben felállított színpadon folyt a hepaj, ami jó 7 órán keresztül tartott. Jó hely ez a Gödör, ha az ember nem piázik (mert az elég drága), vagy ha meghívják (kösz, Gergő:). Nagy, kultúrált WC, tágas tánctér, szeku csak az ajtóban, méretes ruhatár. Szóval tök jó. Csak puccos. A koncertek között is folyamatosan takarították a táncteret! Szerintem ritkán látnak itt akkora mocskot, mint amivel a punkerek és "szká arcok" terítették be a terepet. Voltunk szép számmal, rengeteg ismeretlen és pár oldschool koncertlátogató. Elég drága volt a beugró, nem meglepő, hogy egyesek távol tartották magukat a rendezvénytől.

Álljunk neki a fellépők felsorolásának, mert soha nem lesz vége... Elsőként a Boogie Mamma lépett színpadra. A koncert érdekessége az volt, hogy egyik gitárosuk sem tudott eljönni a bulira. Így a szintis és az egyik rézfúvós vállalta át a gitáros szerepét, másod-léggitáron pedig Dá szerepelt végig, ez adta a mostani koncert témáját. Ha jól láttam, van új fúvósuk is. Az alakítás a szokásos volt, Dá rohangált, fetrengett, totál értelmetlen dolgokról beszélt, amit senki nem értett, sőt, meg is szörföltettük. Rájöttem, nagyon profi a srác a hülyeség osztásában. Mikó lesz mán lemez?

A Honeyballról igazából felesleges szót is ejteni, mivel Diát sehol nem láttam. Na jó, azért Móni elég szépen kiöltözött, szegénynek folyton a hírhedt lábfetisiszta fotóstól kellett rettegnie. Norbi végig csúnyán beszélt, biztos valami tudatmódosító szer hatása alatt állt. Játszották a megszokott nótákat, tök sokan táncoltak. Kaptak tőlem ajándék GI Joe DVD-t, és volt egy új szám is, ami a rasztásításról szólt. Javasolták a fanszőrzetre is kiterjeszteni a dreadlock viselését. Hát, nem tudom...

Kicsit GÁZ, de a Malackát már megint nem néztem meg rendesen. Kezdek ráeszmélni, hogy nem is a zenéjüket szeretem, hanem a koncertek hangulatát, Krisztea-t a színpadon és persze Tamás baromságait. (Nem tudom, feltűnt-e, mennyire tudom a zenekarok tagjainak nevét, sőt többeket személyesen is ismerek!) Na, szóval Malacka alatt tartottam szünetet. Mászkáltam, dumáltam. Csak pár számot láttam tőlük, itt is remek volt a hangulat.

Mint azt már a buli után a Tigris topicjában is ecseteltem, az ő koncertjüket élveztem a legjobban. Miért? Mert mostanában nem láttam őket, és mert kurva jók. Nagyon magával ragad a zenéjük. Copy nagyon profin nyomja, meg az egész egyben szuper. (Több pozitív jelző most nem jut eszembe.) A Varázsszőnyeg a méretes csúszás miatt már nem fért bele, amúgy elég sok sláger elhangzott. Jöhetnének lassan az új számok! Koncert közben elvonultam a WC-re inni egy kis vizet, távolabbról figyelve elég jól nézett ki, ahogy a nagy tömeg tombol a Tigris koncertjére. Ilyen bulikról kéne felvételt készíteni és mutogatni olyanoknak, akik nem ismerik ezt a stílust.

A PASO-t viszont elég sokszor láttam mostanában. Volt már jobb koncertjük. Több balhé miatt is le kellett állni: pogó, bunyó, minden ami kell... Rengetegen voltunk szokás szerint. Ennek megvan a negatív és pozitív oldala is, de ezt már leírtam százszor. Mindegy.

PASO után a nép nagy része távozott, nem tudják, mit hagytak ki. A Ska-Hecc egyre jobb! Meg kell ismerni a számaikat. Nekik sem ártana már kezdeni valamit a felvett lemezzel. Szerencsére már így is megy elég sok dalszöveg. Az ottmaradottaknak két exkluzív új szám hangzott el, az egyik a Delta zenéjére íródott, ezt távozás közben hallottuk, hajnal 4-kor. A másik már nem tudom, mi volt, legközelebb jobban figyelek. Azt hiszem, eljött az idő, hogy meghatározzam a két kedvenc számomat, ezek: Bőregér (egyértelmű első helyezett) és a talán Lázadás címre hallgató hasonló lassú dub-os szerzemény. A maradék 30-40 ember nagyon lelkesen táncolt, ment az Oi-ozás, meg hasonlók.

Szóval a Delta zenéjére távoztunk. Összesítés: a legnagyobb magyar ska és ska-val kapcsolatban álló bandákat láthattuk egyszerre, én nagyon élveztem az egészet! A szervezés állítólag elég béna volt, de ebből én szerencsére a csúszáson kívül semmit nem érzékeltem, a hangzás is remek volt végig. Még sok ilyet!