Punk Portál - 2024. március 28.





 

2005. I. 25. Marco Polo - Smash This City


Írta: Wayner
Feltöltötte: Dan
Ekkor: 2005. jan. 29. szombat - 09:29

Vége a vizsgaidőszaknak. Sikeresen túl vagyok mindenen. Megérdemlem. Az sem számít, hogy hétköznap van. A hirdetéseken a pontos 20:00-ás kezdés volt kiírva. Naiv fejemmel azt hittem, biztos ez lesz az a koncert, ami időben fog kezdődni, így megpróbáltunk pontosan érkezni. Nyolc órakor még elég kevesen lézengtek lent. A zenekar tagok és néhány hozzám hasonlóan gondolkodó ember.
Fél nyolc körül végre a húrok közé csapott az est első fellépője, az In God We Trust. Ez volt a második alkalom, hogy megtekintettem a produkciójukat. Először néhány hónappal ezelőtt az As We Fight nevezetű metalcore banda előtt láttam őket. Akkor nem igazán tettek rám jó benyomást. Valamelyik interjújukban azt nyilatkozták, hogy metal, hardcore és emo is fellelhető a zenéjükben. Na, az emot szerintem felejtsük el. Hiába füleltem, emot nem találtam benne. A zenéjük eléggé sablonos, egysíkú, néhol már unalmas metalcore. Ezen az estén viszont a fiúk próbáltak kitenni magukért. A zene változatlan volt, ám ezt a lendületes előadásmóddal próbálták élvezetessé tenni. Bár ez a lendület a végére már elfogyott. Mindent összevetve nem volt rossz. És egy plusz pontot szereztek nálam, hogy az énekes angol mezben énekelte/üvöltötte az első pár számot.
20 perces pauza után következett a Something Against You. Ekkorra már elég szép számban jött össze a közönség. Legutóbbi koncertjükön a Süss Fel Napban nagyon éltek a srácok. Akkor remek koncertet láthatott a közönség. A ma esti koncertjük viszont a gyengébbekhez sorolható. Elég rövidre sikeredett a műsor, és a fiúk is elég egyhangúan játszottak. Kivétel Ördi, aki nem kímélte a dobokat és nagy átéléssel adta az ütemeket. Viktor sem hozta a szokásos, megszokott őrült formáját. A SAY körülbelül 15 perc zenélés után be is fejezte. Szerintem a srácok is érezték, hogy nem ez volt életük koncertje.
Ismét 20 perces szünet következett, amely idő alatt beállt az általam legjobban várt zenekar, az est záróbandája, a Velvet Stab. Zeneileg az ő stílusuk áll a legközelebb hozzám. És azt kell mondanom ezen az estén sem csalódtam bennük. Rájuk szinte teljesen megtelt a terem. Energikus, rendkívül élvezetes koncertet láthatott a nagyérdemű. Azt lehet mondani, hogy az estére jellemző zenei stíluskavalkád a VS produkciójában is megjelent. A 6 másodperces emo betéttől kezdve a 30 másodperces grind betétig minden. A remekül előadott saját számok után pár feldolgozást is játszottak. Az egyik, ha jól emlékszem egy Deftones szám, ami szerintem az est legjobb feldolgozása volt. A közönségen is látszott, hogy nagyon élvezi a koncertet. Igaz zúzás, őrjöngés nem volt, de nagy tapssal és füttykoncerttel jelezték, hogy nagyon tetszik nekik, amit látnak, hallanak. Talán az előbb említett Deftones szám alatt volt egy kis tánc, de ez sem tartott túl sokáig. Utolsó fellépőként nem sajnálták az időt és bőven játszottak a repertoárjukból.
A koncert után kellemes élménnyel térhetett haza mindenki. Mi még egy negyedórát beszélgettünk, aztán hazafelé vettük az irányt. Rám fért már ez a kis kikapcsolódás.