2005. I. 11. Süss fel nap! - The Promise

Írta: Dan Feltöltötte: Dan Ekkor: 2005. jan. 12. szerda - 20:09

Nem tudom miért, de a tegnapi buli számomra a vártnál sokkal jobban sikerült. Persze lehet, hogy csak a szokásos vizsga után örömmámor uralkodott el rajtam. Meglehetősen kevesen voltunk, szerintem max 100-an.

A Strength Inside pontosan fél9-kor szinte tök üres teremnek kezdte el a koncertjét, de azért az első hangokra összegyűltünk páran. Néhány haverjuk kisebb singalongban is részt vett a hangulatot fokozandó. Nem nagyon tudom követni az új sXe zenekarokat, de asszem ők a Mezőtúriak, és talán egyszer már láttam őket. Mindenesetre nagyon fiatalok a tagok, szinte elvesznek a kezükre festett hatalmas X-ek mögött. :) Mivel az ilyen típusú zenéhez nem értek, inkább arról írok, hogy pozitív volt a hozzáállás, megtudhattuk pár szám mondanivalóját, az énekes srác lelkesen ugrándozott a közönség soraiban, sőt, feldolgozásokat is játszottak, Bold-ot és Gorilla Biscuits-t, ha nem tévedek.

Az igazat megvallva a Zero Tolerance-tól nem vártam sokat. Soha nem voltam parasztHC-hívő. A New Fight és ex-Leave No Man Behind tagokat is magában tudó banda első száma a várakozásoknak megfelelő középtempós bunkóság volt, de aztán meglepő módon átcsaptak igazi pörgős, punkos ritmusokba, és ez szinte végig így ment. Durván eltorzított gitárok és basszus, ordítozás, gyors dob. Ja, és kibaszott hangos volt az egész. Nekem tetszett. Itt is kiderült elég sok szám mondanivalója, ez dicséretes dolog. Külön pluszpont az egyik gitáros magánszáma, amit akár pózolásnak is vehetnénk, de szerintem vicces volt. Játszott a gitárt a földnek támasztva, és további érdekes testhelyzetekben, a legemlékezetesebb viszont tuti az marad, amikor az egyik produkció közben a gitár fennakadt az egyik lámpán. :) Ott lógott, le kellett vágni. A másik gitáros leginkább a hangolásairól marad emlékezetes, volt, hogy 10 percig állt a zenekar, és nem történt semmi... Játszottak feldolgozásokat is, ami állítólag Intensity (vagy Integrity?) és Agnostic Front volt, én egyiket sem ismertem fel, szégyellem is magam emiatt. (A helyes megfejtés, mint megtudtam: Integrity és SOD)

A Hold X True koncertje is jó hangulatban telt, bár a mozgás a megszokottnál gyérebb volt. Az első számot magyarul, a továbbiakat angolul nyomták. Állítólag gyenge koncertet adtak, nekem tetszett, ahogy kezdem megismerni a számokat, egyre jobban szeretem őket. A számcímek helyett mindenféle kamu hülyeségeket konferált fel Egy, vicces volt.

Hogy miért szar, ha az ember heti 3-4 koncertre jár? Már arra sem emlékszem, kiket láttam múlt héten, nemhogy arra, hogy mi volt tavaly májusban a Champion előzenekara. Nem is sejtettem, hogy láttam már a The Promise-t korábban, pedig igen. Az igen rövid, max félórás koncert elég király volt. Profin lenyomták a számaikat, az énekes néha a színpadról, néha pár lelkes rajongó társaságában a tánctéren ordította a szövegeket. Bár sok újat nem mondott, ami elhangzott, az nagyon szimpatikus volt. Visszatértek egy ráadásra, aztán vége is lett. Tényleg meglepően keveset játszottak, de nem is volt baj, így legalább nem untam meg.