2004. X. 19. Pesti Est Café - Yumi Yumi

Írta: Dan Feltöltötte: Dan Ekkor: 2004. okt. 20. szerda - 09:14

Bevallom, késtem. Az ajtón besétálva kiöltözött fiatalok keringőzését figyelhettem meg. Biztos, hogy jó helyen járok? Irány az alagsor... Ismerős dallamok, már játszott a Bankrupt. A színpad elejét megközelíteni igen nehézkes volt, persze elöl egy nagy kör tátongott. Bepofátlankodtam ide, és innen figyeltem a koncert hátralevő részét. Meglepően faszán szólt minden, és nem volt kurva hangos sem. Hallottam pár új számot, elég meggyőzőek voltak. Feldolgozás a megszokottakon (NOFX, Ramones) kívül egy Descendents volt, az esemény alkalmából a Kabuki Girl. Érkezett két álpunk gyerek, akik valószínűleg az előző este megtekintett punkfilmből tanultak meg pogózni. Elég szánalmas volt, ahogy a legalapabb Ramones és NOFX slágerekre bénáztak, közben látszott, hogy fingjuk nincs arról, hogy ezek feldolgozások. /Nem mintha a közönség többi tagjában a felismerés szikráit is tapasztalni lehetett volna.../

A továbbiakban még egy rakás igen sznob és gusztustalan ember érkezett, akik teljesen a színpadig furakodtak előre, így kénytelenek voltunk mi is előrébb merészkedni. Így már a bal hangfal mellett álltam, újabb halláskárosodást okozva ezzel magamnak. Állítólag mindenféle japán-szakos bölcsészek is voltak lenn, de engem leginkább a trendi, bebaszott idióta picsák irritáltak, akik az első sorokban vonaglottak igen szánalmas módon. Komolyan, egy-kettőnek legszívesebben lekevertem volna egy kurva nagy pofont. A japán csajok tuti otthon érezték magukat a koncert alatt, ugyanis folyamatosan villogtak a vakuk, mindenki fényképezett ezerrel. (Vagy a japánok ezt csak turistaként csinálják?) Szerintem lassan be kéne vezetni, hogy csak press pass-szal lehessen kattintgatni, mert ez már túlzás, ami manapság koncerteken folyik. Pedig annyira nem is volt látványos a színpadkép. Két már nem túl fiatal japán csajsziból és egy játékmaciból áll a Yumi Yumi. A lányok narancssárga overállba bújtak, és gitár-basszusgitár hangszereken játszottak, plusz énekeltek. A maci egy spéci sampleres dobozon üldögélt, ami elég érdekesen nézett ki, szerintem valami elavult ezer éves japán cumó lehet, ma már egy ilyet egy tenyérnyi készülékbe simán összeraknak. Gondolom, ennek ez a varázsa. A zene érdekes volt, de nem túl extrém vagy beteg. (Én ilyesmire számítottam). A dobgép alaphoz mindenféle prüntyögések, effektek jöttek a samplerből, a többit a csajok játszották hozzá. Különféle punk jellegű számokat hallhattunk, nekem elég sokszor jutott eszembe a Ramones a 2 akkordos szerzeményekről, de voltak más stílusú dolgok is, pl. dancehall-ra hasonlító ritmusképlet, vagy kicsit dnb-s cucc. Az egyik számról az István a király, egy másikról a mostanában trendi, minden évben a Szigeten játszó rockzenekarok ugrottak be, de játszottak japán dallamvilágú szerzeményt is. Szóval elég vegyes volt a kínálat, pár keményebb, pörgősebb darab engem is bólogatásra bírt, de összességében annyira nem volt nagy szám az egész szerintem. A sampleres dolgokban Atom jobbat tud, szintis zenében meg számomra a Horse the Band az alap. Ha nem jártam volna az utóbbi időben Pándi Bali bulijaira, talán valamennyire extrémnek találtam volna a duó (trió?) produkcióját, de így már nem.

A kb. fél-háromnegyed órás koncert végén levonultak a tagok, a közönség meg egyhelyben állt, és nem értette, mi van. A visongásra, tapsra sem jöttek vissza Yumi-ék, inkább beültek a merch standhoz, ahol 4000-ért lehetett CD-t, 300-ért kitűzőt, 3800-ért pólót venni. Na, ennyiért azért talán mégse. Az itt megjelent közönségnek mondjuk ez nem volt annyira drága, szóval pár lemezt tuti eladtak...

Mi meg elhúztunk haza.

Mint utólag megtudtam, a dobost ellopták, akivel 5 éve turnéznak... Gratulálok!

Cikk az Indexen az eseményről:
http://index.hu/kultur/showbiz/yumi041021/