2004. VII. 10-11. Balaton

Írta: Dan Feltöltötte: Dan Ekkor: 2004. júl. 15. csütörtök - 23:59

Figyelem! A következő másfél oldalnyi rizsában túl sok koncertélménnyel nem fogtok találkozni, akit ez érdekelt volna, az inkább olvasson másik beszámolót!

Pénteken a Disznósajt esten tudtam meg, hogy már szombat délután elindulunk a Balatonra. A Déliből mentünk 4-en, majd az állomáson vártak ránk még ketten. Sokkal nagyobb társaságra számítottam. Szombaton nem volt koncert, ezért ezt rövidre fogom. Érkezésemkor erőltettem a fürdést, nagyon be voltam izgulva, hogy újra a Balatonon vagyok. A partra érve már nem voltam ennyire biztos a dolgomban, a viharjelzők villogtak ezerrel, a tavon fél méteres hullámokat láthattunk. Ezután persze jött a duma: "Na, nem fürdesz?". Ilyenkor már nem lehet hátrálni, tök egyedül, sörrel a kezemben másztam a tóba. Jó volt, csak kivánszorogva majd megfagytam. Öltöző hiányában egy partmenti, viszonylag kihaltnak tűnő panzió előtt vettem le a fürdőgatyám. Balszerencsémre épp ebben a pillanatban érkezett egy egész turistacsoport megtekinteni a naplementét. :) Tényleg szép volt, néztük egy darabig, majd ellátogattunk a közértbe, ahol 166 volt a dobozos Ászok, a Balatonon ez korrekt ár. Ráadásul este 10-ig nyitva volt. Vásároltunk, majd nekiálltunk lángost keresni. A kikötőben lehetett kapni, de sajnos már lekéstük. Egy zöldségestől vettünk erőspaprikát, remek ötlet volt. Felsétáltunk a Csirkepogó próbahelyére, ami egy panzió lehetett régebben, szuper hely! Nagy terem ingyencsocsóval, fotelekkel. Az este további része csocsóval, sörözéssel telt. Kellemesen illuminált állapotban a paprikára is sort kerítettünk, két nagy harapás után fél óráig csak a könnyem folyt... :) Szerencsére én dőltem ki elsőnek, így kellemesen, fotelban aludhattam.

Másnap érkeztek még páran, a próbaterem kertjében éledeztünk, hintáztunk, majd elindultunk a strandra. Ritkán adódik ilyen remek lehetőség, hogy két tök jó csajjal frizbizhetek a Balcsiban! Nap nem nagyon volt, legalább nem égtünk le. Megérkeztek Mezőék, lángosozás, foci, majd indulás Boglárra! (Eddig asszem Földváron, vagy hol voltunk.) Jegyet nem vettünk, mondván úgyis közel van. Azt hittem, max 1-2 megálló, kb. a harmadiknál szállt fel a totál részeg kaller. Mondtuk, hogy nincs jegyünk, erre morgott valamit, majd tovább ment. A következő megállónál visszatért, és leszállásra szólított fel minket. Megtekintettük a BME lellei táborát, ahol épp a Fiatal Baloldal nyaralt, ki is plakátolták mindenhova, nem tudom, minek. Mi ettünk tenyérnyi lángost, jó drága hamburgert, majd a következő vonattal mentünk még pár megállót. Bogláron már jártunk februárban, így ismertük az utat. Toltunk egy igen finom fagyit az arcunkba, majd nekivágtunk a dombnak. Mezőék már kipakolták a cuccot a kocsiból, érkeztek a fiatal punk gyerekek, nagy meglepetésemre a soupshopos Dino is tiszteletét tette a bulin. Kivonult a helyi TV, Matyipotterrel készítettek interjút, majd felvettek pár számot az egyik cseh zenekar előadásában. Ez még nem a koncert volt. Két cseh zenekar érkezett a bulira, szépen ki voltak öltözve, taraj és az összes kötelező punk szerelés rajtuk volt. A helyi fiatal csajszik sorbanálltak, hogy megsimíthassák a tarajosok haját. Kissé szánalmas volt. :) Mi meg söröztünk, ittuk a 100Ft-os dobozos német meleg lötyit. Később áttértünk a 200 Ft-os csapoltra, ami nem volt rossz.

Sokat problémáztak a sorrenden, végül a Semmi Komoly állt először színpadra. Mi rajongtunk az első sorban, néhány cseh gyereknek is tetszett a dolog, a többiek csak a terem végéből nézték a koncertet. Nagyobb mozgás még mindig csak a régi számokra ment.

A két cseh zenekar a P.N.S. és a Destyl voltak. Viszonylag hasonló zenét játszottak, primitív, egyszerű, gyors, dühös punk-rockot. Előbbi leginkább a Casualties vonalát követte, második már kicsit változatosabb volt. Egymás koncertjén lelkesen táncoltak, néha vendégként beszálltak énekelni a másik bandába. Volt feldolgozás régi hazai bandától is. Már kellemesen részeg voltam, szóval túl sok részletről nem tudok beszámolni. Nagyon jó hangulatú koncertet adtak, a pogózók száma egyre nőtt.

A buli végére maradt a hazai pályán mozgó Csirkepogó. Balatonon érdemes megnézni őket, mert bár a zenéjük nem a legjobb, itt mindenki ismeri őket, és hatalmas zúzás megy a számokra. Én is énekeltem a számokat, ahol tudtam, a Green Day feldolgozásra beálltam táncolni. Nagyon jó volt a hangulat.

A koncertek után folytatódott az ivászat és a haverkodás a csehekkel. A végére nagyon barátias légkör alakult ki. Együtt bulizott mindenki, és a nyelvi korlátok ellenére jól megértettük egymást (azért angolul valamennyire mindenki beszélt). Hajnali fél 3 felé már nótaverseny ment az előtérben, a cseh-magyar társaság egymást túlharsogva üvöltött minden hülyeséget, néha közösen fújtak Dead Kennedys, Sham 69 slágereket. Biztos vagyok benne, hogy mindenki nagyon jól érezte magát ezen a bulin.

Alig bírtam összeszedni a társaságot, és rábírni, hogy induljunk, negyed 4-kor ment a vonatunk. Az állomáson összefutottunk a NOFX pólós lánnyal, aki egész este totál kész volt, a kocsinál ápolgatták a koncertek alatt. Csevegtünk a helyi arcokkal, ettünk egy kis erőspaprikát, amit második nap vettünk, ment az őrület, majd elaludtunk. Ébredésemkor konszolidált nénikék és bácsikák ültek a vonaton, itt-ott elszórva egy-egy részeg punk aludt. :) Mázlim volt, Budafokon le tudtam szállni a vonatról, reggel 7 előtt már itthon is voltam.