2004. V. 20. A38 - Reggae in town 3.

Írta: Dan Feltöltötte: Dan Ekkor: 2004. máj. 26. szerda - 00:10

Elég régen volt már ez a buli, eddig nem tudtam írni róla, és elég nehéz is. Nem nagyon ismerem a hazai dancehall-reggae színteret. A Reggae in town 1-nek a végét láttam csak Ring-Ding-gel, a kettesről nem is hallottam. Most azonban nagy nevekről volt szó, és kiszúrtam a buli plakátját az A38-on.

Kicsit szokatlan volt az este 10-es kezdés csütörtökön, végül kicsivel 10 után értünk le. Kaptunk karszalagot, majd lementünk. Érdekes kép tárult elénk. Sőt, még a kép előtt összefutottunk Madafakával, aki egész este garantálta, hogy ne unatkozzunk. :) Szóval a látvány. Az egész bal oldali falat egy fehér vászon terítette be, amire három forrásból vetítettek teljesen egybefüggő képet, ami időnként váltakozott. Szép nagy halom régi reggae lemez, ilyesmik. A színpadon már nyomta két lemezjátszóval a Love Alliance (gondolom). A színpad a kisebb bulikra jellemző féloldalas volt, a maradék falat egy vetítővászonnal terítették be, ide eleinte filmet vetítettek, később mindenféle visual effektek következtek vegyesen. Maga a film Jamaikáról szólt, voltak benne nagyon érdekes részek, engem a lemezgyár fogott meg a legjobban, meg eredeti fekete-fehér videók korabeli koncertekről. Szívesen megnézném hanggal együtt a filmet...

Eleinte szinte teljesen üres volt a terem, páran táncoltak elől, néhányan csocsóztak, álldogáltak. Mi a terem közepe táján álldogáltunk, hallgattuk a zenét. Aztán lassan szállingóztak az emberek. A legmeglepőbb az volt, hogy nagyon sok volt a lány, és kb. mind sokkal jobban nézett ki, mint egy ska vagy punk bulin megjelent csaj. Volt, aki teljes beleéléssel végigtáncolt vagy 4-5 órát. Meglepő volt a disco-gömb, aminek voltak kisebb "testvérei" is, több irányból színes fényekkel megvilágítva elég jó hatást keltettek. Madával kipróbáltuk, ha pont alá állsz, és csak a földet figyeled, totál úgy érzed, mintha nagyon be lennél baszva, forog az egész világ.

Felsétáltunk a hajó tetejére is, itt most voltam először. Nagyon jó volt az idő, szép volt az esti budapesti táj, plusz találkoztunk a PASO néhány tagjával is. Fent is az szólt, ami lent, szóval még a zenei részről sem maradtunk le.

A fellépők sorában a következő a litván Dr_UPC/MC Ignat Gorazd volt, aki mint a neve is mutatja, MC és DJ volt egyszerre. Madafakával azt állapítottuk meg, hogy nagyon béna a srác, teljesen rosszul keverte a számokat. Vagy csak nem értünk hozzá? :) Néha nyögdécselt valamit a mikrofonba, aztán ennyi. Aztán érkezett az osztrák Bassrunner Soundtribe El Condorsito-val kiegészülve, utóbbi Chiléből jött. Itt voltak néha hosszabb "énekes" jellegű részek, de amúgy ők is csak a szokásos "jah man" és hasonlókat tolták a mikrofonba. Folyamatosan mentek a reggae, dancehall számok, ismerős nem igazán akadt, néha elég modern, elektronikusabb darabok is kerültek a repertoárba. Végül az olasz One Love Hi Pawa következett. A fellépők között persze semmilyen szünet nem volt, csak átkeverték egymás lemezeit. Itt már sokkal több népszerű szám is előkerült, pl. Marley. Igazából nem sok különbséget véltem felfedezni a fellépők között. Pakolták a lemezeket, és elég jó hangulatot csináltak (közben elég szépen megtelt a terem), igazából nem nagyon értem, mi ebben a művészet, csak sok lemez kell, meg egy kis érzék a válogatáshoz. Mindegy, jó volt, táncoltunk hajnalig, aztán amikor meguntuk, elindultunk haza, és még kicsit több, mint 4 órám maradt is aludni...

Szerintem legközelebb is érdemes lesz lenézni egy dancehall-reggae buliba, jót tesz egy kis pihi a punk, metalcore cuccok után.