2003. IX. 26. Vörös Yuk - Rapid feszt

Írta: Dan Feltöltötte: Dan Ekkor: 2003. szept. 29. hétfõ - 10:45

Miután csütörtökön a késői kezdésre való tekintettel lemaradtam a Brain of Morbius-ról (hazamentem), pénteken reméltem, hogy jól fogom érezni magam. Ez be is jött.

Kivételesen a kezdések teljesen pontosan be voltak tartva, és a technikusok (Robit, McCheap) nagyon sokat melóztak a 13 zenekarral. Természetesen a légycsapó végig kéznél volt, így a zenekarok is kénytelenek voltak betartani az időkereteket.

A fesztivál alapötlete az volt, hogy a fellépő zenekarok a szokásosnál gyorsabban játsszák el számaikat. Ezt végül csak az Ex Costa tartotta be, a többiek csak simán elnyomták a rövidített műsorukat, és kész.

Este 7-kor az első félórás keretet a nagyteremben a Flying Backwards nevű zenekar töltötte ki. Netről elég régóta ismerem két tagjukat, tőlük kaptam az információt, hogy ez volt a második koncertjük. Ehhez képest nagyon jót alakítottak. A deszkás jellegű punkzenéhez trombitás is tartozik, többen is énekelnek a tagok közül. Feldolgozták a NOFX-Bob-ot, ezt még gyakorolni kell, eléggé szétcsúszott az egész. Mindenesetre nekem tetszett a dolog, igaz csak kb. 20 percet nyomtak. Plusz pozitívum, hogy hoztak magukkal egy csomó fiatal lányt is közönségnek. :)

A G.A.P. nyitotta a kistermes programot, valamiért nem volt elég nekik fél óra beállítani a hangszereket (vagy tán mással voltak elfoglalva?:) Szóval a koncert pöcsöléssel kezdődött, de aztán nagy nehezen elkezdték. Újra látható volt a tagok között a basszgitáros lány /hibáztam, gitáros, és nem basszgitáros/, aki egy ideig egy szörnyű baleset miatt nem tudott játszani. Amúgy az ének még mindig nem tetszik, a basszus túl hangos volt, de jól éreztem magam, szórakoztató koncert volt. A végén nyomtak Hátsó szándék feldolgozást szokás szerint. Szívesebben hallgatnám az eredetit. :(

Az este "felfedezettje" szerintem a szegedi Fast Forward volt. A fórumon már olvastam róluk, hogy jók, ezért már időben beálltam a nagyterem közepére (a koncertek pontosan követték egymást, szinte 1 perc szünet sem volt köztük.) Pennywise feldolgozással kezdtek, aztán jöttek a saját számok. A stílus tiszta Pennywise, de nagyon profin! Az énekes hangja is hasonlított kicsit Fletcher-re (így hívják az énekest, nem?), meg a zene is eléggé. Komolyan, nagyon jó volt. Még egy kis egyedi hangzás kéne a zenekarnak, pár pesti fellépési lehetőség, és simán "befutnának".

Az Ex Costa-ról már volt szó, ők következtek. Most láttam először az új gitáros lányt, Sacit. Látszott, hogy sokat gyakoroltak erre a koncertre, minden számot gyorsabban játszottak el. Kalóz hozta a formáját, végigbaromkodta a bulit. A kis terem is szépen megtelt érdeklődőkkel, sorra érkeztek az emberek. A feldolgozásokat is felgyorsították, főleg az Offspringnek, meg a Millencolinnak örültem. Nem volt sok az idő, de épp belefért a program.

Futás át a nagyterembe, mert kezd a Honeyball! A zenekar már nem is tudom, hány tagú, fúvósokkal, új dobossal (nemtomhogyíjják, olyan, mint a konga, csak kisebb), DJ-vel. És nem csak a létszám, de a zene is fejlődik, szerintem nagyon jól nyomták a régi, és új számokat. A Fuck a duck-kal kezdtek, Kalóz basszgitárral együtt jött át rá a másik teremből táncolni. :) Persze a feldolgozások sem maradhattak el, Eek-A-Mouse, Hi-Standard magyarul, stb. Móni kiszállt a zenekarból, így helyette a szaxofonos lány énekelt az egyik új számban, sajnos nem annyira jól, mint elődje. Ez a koncert is tetszett.

A Csók és könny a kisteremben játszott, eddigre már nagyon sokan összegyűltünk, jó meleg is volt. Az előző koncerteken leginkább 2 gyerek táncolt végig, egymást rugdalták, meg birkóztak, stb. Most elég sokan beszálltak, keményen ütötték egymást a hülyék. Jók a Csók és könny számai, remélhetőleg nemsokára CD-n is viszontlátjuk őket. Két ex-Feszület szöveg is előkerült, ezekből az eredeti sokkal jobban tetszett. Hát igen, a régi szép idők... Jó volt, hangulatos, kicsit túl rövid.

Innentől nem igazán lehetett követni a sorrendet, és a fellépőket, mert összekavarták a dolgot. (Készültem előre nyomtatott műsorfüzettel.)

Amit még biztos, hogy láttam: Insistence. Pogesz, ex-Smafu dobos 2 próba alatt megtanulta a számokat, ő helyettesítette az eredeti dobost. Nem volt rossz koncert, de valamiért nekem nem igazán jött be. Többen is dicsérték, nem tudom, nekem mi bajom volt velük. Talán az, hogy már elég zenekart láttam egy estére.

A Sovány vigaszra nagyon kíváncsi voltam, de a kavarás miatt faszán lekéstem az egészet, az utolsó akkordokra értem be. Kár, mert jónak tűnt a dolog.

Kollega és Káder koncertet láttam még, nagyon szar volt, egyáltalán nem tetszett. Hogy miért? Nem tudom. Szerintem béna volt az egész. De majd legközelebb jobban odafigyelek.

Innentől kezdve következett az este viccesebb része, az üvegezés. Egy hirtelen ötlettől vezérelve több órán át nyomtuk a játékot, és őrültebbnél őrültebb feladatokat adtunk ki, és csináltunk meg. Aki kíváncsi a részletekre, utánaolvashat a fórum Koncertélmények topicjában. (Megéri. :)

Hajnalban indultam haza, majd másnap 4,5 óra alvás után keltem...



Zizzz beszámolója a Skatepunk site-on.