Punk Portál

7-re volt hirdetve a kezdés. Gondoltam nem sietek, az előzenekarok annyira nem izgatnak. A 62-es villamos, ami kellett volna, pont tegnapig nem közlekedett. Azért megoldottam, eljutottam a Mega Pub elé. Kb. 20 ember lézengett előtte, bemenni nem lehetett, még zárva volt. Mindez este 8-kor. Egy idő múlva aztán lassan beengedtek minket. Remek élmény volt az üvöltöző szekusokkal találkozni, és fémdetektoros kapun át megközelíteni a helyszínt. Csak tudnám mi a faszért voltak ennyire felizgulva pár tök konszolidált punkrockertől. Biztos még él bennük az Anti-Parádé emléke. Motozás, táska átkutatása, szigorú tekintetek, üvöltözés.

A hely semmit nem változott, a plafonról valami nagyon "igényes" dekoráció lógott, megállapítottuk, hogy valami erotikus show-műsorhoz készülhetett. A sörárakról való tájékozódás után (350/korsó a legolcsóbb) vadásztam egy használt poharat, majd csapoltam magamnak egy korsó jéghideg vizet. Ezt követte kb. 2 órányi szenvedés, és unalom. Deco-s élményeket osztottuk meg egymással páran, ilyenek.

A Cadaveres De Tortugas fehérvári zenekar, utoljára 97-ben láttam a Punkcirkuszon az E-klubban. Már akkor is szar volt. :) Azóta gondolom megtanultak zenélni, de ez sajnos nem segített. A basszusgitáros az igazi nagybetűs PÓZER mintapéldánya volt. Basszus, ott ültünk a színpaddal szemben a székeken, és röhögtünk. Ez a csávó nem gyenge. Kiállt előre, vicsorgott, meg pofákat vágott, jobbra-balra nézett, hajlongott. Csak azt nem tudom, ezt hol tanulta. A zenének semmi köze nem volt a punk-rockhoz, valami ilyen metál-akármi volt, amire a Viva+ gondolom a hardcore címkét nyomná. Közönségük kb. 3 fő, ami a koncert végére 15-re bővült. Tapsoltatták őket, meg "gyertek közelebb", meg "mivanmá, elfáradtatok a melóban?". Nem mertem beüvölteni, hogy nem fáradtunk el, csak szarok vagytok. A dobos tök elöl volt, mert persze saját cuccon játszhattak csak, tehát jól láthattuk, elég durván nyomta. Szóval a tudással tényleg semmi gond nem volt.

A Necropsiát is láttam már, ugyancsak 97-ben, ugyancsak az E-klubban, a Wizo előtt. Hú, de régen volt! Most sajnos nem koncentráltam nagyon az előadásukra. Volt benne szkreccselés, nyomta a DJ, meg totál nevetséges szövegek (már az a három sor, amit hallottam). RobitTibor csempészett be nekünk tökmagot, szóval azzal elment a CDT koncert, de erre már nem maradt, ezért egy kölcsön történelem érettségi tételkönyvet olvasgattam, úgy sincs fogalmam se a témáról. Egész érdekes volt! A Necropsia kibaszott hosszú volt, szegény csaj mellettem teljesen kiborult. :) Már a rendszerváltásnál tartottam, amikor vége lett.

A főzenekar előtt a misfits-es csóka (lusta vagyok megnézni, kit hogy hívtak, szóval a basszgitáros) lejött a színpad elé. Egyből ráindultak a rajongók, fotózkodás, autogram, minden lófasz. Jóvan. Na mindegy.

Aztán felmásztak a színpadra. Najó, bevallom. Marky Ramone-t élőben látni tényleg élmény volt. Rá tényleg lehet mondani, hogy legenda. A hangzás fos volt, szerintem az előzenekarok sokkal jobban szóltak. Aztán persze a koncert alatt korrigáltak a dolgokon. Ja, ha valaki nem tudná, a "Misfits" zenekar állt 1 darab Misfits tagból, Marky Ramone-ból a dobok mögött, és Dez gitározott a Black Flagből. Azért aki úgy jött, hogy itt most tényleg Misfits koncert lesz, az szerintem elég nagyot csalódhatott. A számok kb. fele Ramones volt. Ezek nagyját ismertem, I Wanna Be Sedated, Blitzkrieg Bop, Pet Semetary, ilyenek. A Misfitset sajnos alig ismerem, azért pár slágerre bólogattam keményen. Állítólag volt egy Black Flag szám is.

A fények elég idegesítőek voltak, a végén már zavart a szar stroboszkóp. Elől végig tomboltak néhányan, bodysurf, ilyesmi. Gondolom sokaknak tényleg nagy élmény volt ez a koncert, de engem igazából nem hatott meg. Elég szarul játszották a számokat, amiket ismertem, pl. a Pet Semetary felgyorsítva nagyon idétlenül hangozott, a finálénak előadott We're 138-ről megállapítottuk Zsopával, hogy a Nesze jobban nyomja.

Ja, azt kihagytam, hogy Téglás Zoli is ott volt, és négy számot el is énekelt a zenekarral. (Egy időben ő volt a Misfits énekese.) Nagyon látszott a tagokon, hogy kurvára unják az egészet. Szinte egy pillanat szünet nem volt a számok között, ledarálták az egészet, aztán húztak. Volt ráadás is, szinte taps nélkül, a közönség egy "One more song!"-ot nem bírt összehozni. Remek élmény volt még a színpad ostromát végignézni. Egy budapesti punk gyerek (Marci) állandóan fel akart mászni, amit persze a szekusok nem hagytak. Aztán addig szenvedett, amíg Jerry (a misfitses gyerek, megnéztem mégis a nevét) felhívta. Marci felment, ugrándozott, majd pacsizott minden taggal, közben kissé szétszedte a dobcuccot. Ezután már nehéz volt visszafogni, állandóan a basszusgitár körül kalimpált, a Jerry gyerek meg egyre idegesebb lett miatta. A végén még egy kiskölyköt is felhívtak a színpadra (szerintem elég sokan ismerik, kb. 12 körüli fickó), aki egy teljes számon át rázta a karját, úgy pankosan, keményen. Amikor elfáradt a jobb, váltott a balra.

Vicces volt mindenesetre. A végén még Ramone papa előrejött, pacsizott, majd leténfergett. Látszott rajta, hogy iszonyatosan élvezte a bulit. :) Egyébként a koncertet azzal kezdték, hogy köpködni és üveget dobálni tilos, mert akkor hazamennek. Dobálás nem volt, mindenki rendesen viselkedett.

Na, szóval azért nem volt rossz, meg láttunk három igazi legendát, meg most már a Misfits-et, a Ramones-t és a Black Flag-et is kipipálhatjuk, de akkor sem volt közel sem olyan érzésem, mint szerdán, NOFX-en. Azok a csávók élvezték, amit csináltak!! És ez a legfontosabb szerintem.

2003. V. 29. - Mega Pub - Misfits(?)