Punk Portál

Az utolsó pillanatban sikerült a turnéba egy budapesti állomást is iktatni. Azt hiszem, megérte. :)

Már délután megtudtam, hogy a Hátsó szándék sajnálatos módon megint elmaradt. Helyettük a Deadbeats lépett fel. Már elég rég nem láttam őket, szóval kíváncsian hallgattam a produkciót. Megint megfenyegettek, hogy nehogy rosszat írjak. Az a baj, hogy most már nem is nagyon tudok. Egyre jobban nyomják, már nekem is tetszik! A hangzás viszont elég problémás volt, Burger basszusszólamaiból nem sok hallatszott, a szaxofon is eléggé háttérbe szorult. Csak néhány számot játszottak, nem volt Barátok közt se sajnos. :) Végén szokás szerint KRSA ragga produkcióját hallgattuk, sajnos nagyon torz volt a mikrofon. Gondolom a színpad kis mérete miatt a kicsi a rakás elmaradt.

A Social Free Face legendás zenekar, de nekem soha nem tetszett. Nem jön be ez a keménykedős stílus. A szövegeket nem értettem (nem is nagyon figyeltem), lehet, hogy ezekben világmegváltó gondolatok vannak. A Deadbeatsen mindenki állt, itt viszont néhány kemény csávó elkezdte egymást aprítani. Igazság szerint örömmel néztem, hogy jó nagyokat kapnak egymástól. Úgy kell nekik! Pár szám után távoztam.

Az Ensign már kétszer játszott Magyarországon, én most láttam először. És most is hallottam először, nem ismertem a számokat. Ennek ellenére nagyon tetszett az egész koncert. Megtelt a terem, a hőmérséklet most volt a tánctéren az eddigi legmagasabb. A mozgás nem volt annyira intenzív, mint a Poison The Well-en, de egy-két ember szinte mindig volt a levegőben. Az énekes minden szám után hívta előre az embereket, és mondta, hogy lehet énekelni, aki tudja a szövegeket. Elég sokan tudták, másztak is egymás nyakába, és üvöltöttek a mikrofonba. Lehet, hogy lassan én is leszokom a punkról? Ez volt a legjobb buli az este. Azért szerintem ebben a zenében nagyon sok punkos elem volt. Nekem úgy tűnt, hogy a zenekar is élvezte a koncertet. Külön felszólításra másodpercek alatt beindult a circle pit, jó sokan beszálltak. Taknyoltam is egy elég jót. Amikor nem "kellett" pit-elni, akkor szokványosan zúztak az emberek.

Hehe, ez most rohadt jó. Nagyon ismerős volt nekem az Avail mókamester csávója, a szakállas idióta, aki a koncerteken semmit nem csinál, csak fel-alá rohangál, és néha 2 hangot énekel a mikrofonba. Olyan, mint a táncos ember a Mighty Mighty-ban. Szerencsére kereshető az archívum, meg is találtam. Egyszer már láttam őket, 2001-ben a Deco tour-on. Most gyorsan átolvastam az akkori beszámolóm. Hát, nem sok. Igazság szerint kicsit csalódtam bennük, azt hittem, nagyon fog tetszeni. Koncert közben majdnem elaludtam állva. Pedig olyan nagyon nem is voltam fáradt. Kevesebben is tomboltak rá, mint az Ensign-re. Azért volt sok lelkes ember, aki végig fújta a szövegeket, néha kisebb circle pit is összejött. Az énekes is lelkes volt, többször közülte, hogy örül, hogy végül eljöttek. A koncertet egyből úgy kezdte, hogy lejött a közönségbe pogózni. Később is láttam lenn egyszer. A hangzás elég gyenge volt, nem tudom, miért. Az új albumot hallgattam meg párszor a koncert előtt, nyomtak róla néhányat, többek között a címadó dalt is (Front Porch Stories). Az tetszett. Nem volt szimpi, hogy a szakállas fickó bele se hallgatott az előzenekarokba, leginkább unott arccal ténfergett, vagy TV-t nézett.

Kb. ennyi. Jó volt, érdemes volt elmenni.

2003. IV. 28. - Vörös Yuk - Ensign - Avail