Mivel már geci rég írtam beszámolót és most kedvem van, ellenben nem voltam sehol, leírom egy régebbi élményemet.
Karácsonykor elmentünk Novi Sadba bulizni ami meglehetősen jól sikerült.
Persze alapból a legjobb várakozásokkal indultunk el, mert Szerbia kurva jó hely.
December 27én indultunk, én melóból, mert be kellett ugranom pár órára, a vonat indulásakor még nagyban telefonáltam a munkatársammal, mert volt egy kis gond a programmal, de aztán elég hamar sikerült feloldódnom. Négyen mentünk. Fasza beszélgetés alakult ki, a komfortomat csak az előtte lévő pár napban elfogyasztott rengeteg karácsonyi kaja zavarta, amire még rájött a vonaton elfogyasztott karácsonyi süti. Persze szó se róla, szeretem az ilyen figyelmes útitársakat.
Mikor megérkeztünk találkoztunk ottani barátokkal, vettem kvaszt, majd elmentünk egy kocsmába ahol egyfelől megtudtam milyen jó is a török kávé még tej nélkül is, másfelől olyan férfi WC-t láttam ami rendesen turista látványosság lehetne, no nem azért, mert olyan szép.
Az esemény amire mentünk egy "humanitárius diszkó" nevű 2 napos buli volt a DC-ben, becsületkasszás. Belgrádi utcagyerekeknek gyűjtöttek, szóval próbáltam valami rendes összeget beledobni az e célra kihelyezett kibelezett TV-be. Kaptunk kurva jó matricát, most ott díszeleg a szekrényemen a többi között.
A hely kibaszott jó, squat, de azt hiszem nem is lakják csak bulihelyszín. Annak viszont tökéletes, megfelelő méretű, kedvesen duruzsolnak a kályhák, van konyha, becsületkasszás (vegan) lepény, amit ott gyúrnak, kofta, antifa matricák, mindenki mosolyog. Mi kell még?
Amit láttam:
Krik Disneylanda: punk-rockos zenét tolnak, az énekes éneklési stílusa tetszett és ismerős is volt valahonnan, majd rájöttem, hogy a DRI énekese pont így énekel csak tök más a zene alatta. Nem szoktam ilyen zenét hallgatni, de így koncerten nekem adta.
Cernobiljska Deca: megtudtam, hogy kockásinges arcok Szerbiában is vannak. Mondjuk eléggé más zenét toltak mint az itthoni kockásingesek, ezek inkább ilyen skate-punk szerű zenét játszanak, mint megtudtam rengeteg feldolgozással, bár nekem nyilván nem tűnt fel magamtól. Egyébként nem voltak rosszak, bár engem jobban lekötött a vetítés a hátuk mögött ami különben is nagyon adta egész buli alatt.
Đornata: számomra ez volt az est csalódása. Bejöttek ilyen tipik crusty arcok, elkezdtek ilyen tipik crusty zenét tolni és az egésszel annyira nem tudtam mit kezdeni, hogy közben végig grind bulikról fantáziáltam. Könyörgöm csak néha kenték volna jobban meg. A legszomorúbb az volt az egészben, hogy olyan kevés hiányzott, hogy jó legyen.
Aktivna Propaganda: azt hiszem nem nehéz rájönni, hogy elsősorban miattuk mentünk, a közönségen is látszott, hogy főleg őket várták, ezen a bulin indult nagyon be az addig csak jobbára álldogáló közönség, mindenki táncolt és igen jó hangulatban telt az egész. Az énekes végig nagyon sokat beszélt. Néha a haverok fordítottak, hogy miről, ugyanis szerb-horvátul beszélt. Rengetegen tudták a szövegeket, főleg a refréneket, én persze csak az ántifasiszticská ákciját vágtam, furcsa is volt a hangomat hallani amikor odaértünk. Nekem egyébként nagyon nem mennek ezek a szláv nyelvek, szerbiai tartózkodásaim alatt rendszeresen szlovákul köszönök, németül kérek elnézést, meg összevissza keverem a nyelveket. Ez után a szám után még alertáztunk egy jót. Annyira király tudni, hogy hiába van a környező országokban nem kevés magyarellenes ember, mi ebből a punk koncerteken semmit sem érzünk. Kibaszott jó, hogy egy szubkultúrához tartozás hogy felül tud írni minden szar aktuál politikai agymosást.
A buli után még ott maradtunk, de nagyjából csak tengtünk-lengtünk a reggeli buszig. Ekkor érzékeny búcsút vettünk kis csapatunk két tagjától, akik a reggeli vonattal mentek is vissza haza. Aztán kurva sokat gyalogoltunk a temerini buszig, majd fél óra utazás után megint kurva sokat gyalogoltunk. Egész szerbiai tartózkodásunk nagyjából ebből a négy tevékenységből állt: koncert, kocsma, döglés, gyaloglás, néha úgy éreztem ez utóbbiból volt a legtöbb.
Másnap megbeszéltük, hogy mivel a haverunk bandájának 10 éves szülinapi bulija lesz és a DC egyébként is kurva messze van a busztól kihagyjuk a Gipsy Mafiát, amit pedig látni akartam. Elszomorodtam miatta, meg amiatt is, hogy így végül kimaradt a DC-ben alvás meg a Novi Sad-i Duna-part látogatás, mert állítólag geci messze van. No fel a fejjel, legalább megnéztünk egy próbatermes bulit. Persze előtte volt még a kihagyhatatlan kocsmázás kedvenc temerini kocsmánkban ahol nagyon helyes tea szettben kapom a teát. Busz mért jönne akkor amikorra ki van írva a neten és a többi.
Sakagija: ebben a bandában szerintem több élet volt, mint előtte való nap a három előzenekarban összesen. Ők is olyan zenét játszanak amilyet nem szoktam itthon hallgatni, de így koncerten kifejezetten tetszett. Voltak benne gyors részek és kaotikus volt kicsit, váltásokkal, de alapvetően hc-punk.
Pro-Liv: az előző zenekar nagy része fenn maradt a színpadon csak történtek hangszer váltások, majd hasonló zene indult el mint előtte, csak kaotikusabban és viccesebben. Még úgy is egész szórakoztató volt, hogy nem értettük a szövegeket.
Analizator: kicsit féltem tőle, hogy majd nem fog tetszeni és ha kérdi a haver akkor kénytelen vagyok megmondani neki és az első pár szám majdnem igazolta ez irányú félelmeim, de aztán valahogy beindult és azt kell mondanom tetszett. A zene az sima grind és hozták is amit kellett, daráltak meg minden. Ami viszont a legjobban adta az az énekesük mozgása. Komolyan videóra kéne venni, kurva jó énekes a haver, nemcsak a hangja miatt, hanem az a mozgás. Ugyan a próbaterem majdnem teljesen megtelt nem volt nagyon mozgás. Elég sokat játszottak, mégiscsak szülinapi buli, és a végére mi valahogy annyira elfáradtunk, hogy csak ültünk a földön és bámultunk magunk elé.
Utána még jött egy kis izgalom, hogy vajon a havernak van-e igaza és van még egy busz 1-kor, vagy a buszmegállóban a táblának. A biztonság kedvéért rászámoltunk olyan negyedórát, mert "ez Szerbia" és lőn csoda jött is a busz. Másnap egyébként sikerült találnom egy korrekt oldalt, ahol csodálatos módon akkora írják ki a buszokat amikor járnak.
Felettébb fontos volt, hogy minél hamarabb eljussunk Temerinbe, mert már nagyon vártak ránk, meg persze a piára amit vittünk. Ugyanis házibuliba voltunk hivatalosak. Üldögélős, sztorizgatós buliba csöppentünk, pont mint a múltkor, mintha a két temerini látogatás között csak egy nap telt volna el. Olyannyira, hogy a társaságban egyetlen ember volt akit nem ismertem. Elég jól éreztem magam, de a végére elaludtam és nem voltam valami boldog amikor hajnalban felkeltettek és a kurva hidegben kellett gyalogolni kurva sokat. Ez a Temerin vagy kurva nagy, vagy állandóan körbe-körbe megyünk.
Úgy döntöttünk, hogy a fene se indul meg Pestre ilyen fáradtan, jó lesz az esti vonat is, az reggelre ér fel, majd alszunk rajta és akkor még egy napot dögölhetünk meg bandázhatunk. Szó se róla én még várost nézni is szerettem volna Novi Sadban, de abból persze semmi se lett.
Csak azzal nem számoltunk, hogy az egész vonat tele lesz szilveszterre igyekvő szerbekkel, akik persze Budapesten óhajtják megünnepelni eme jeles eseményt. Aludni azt nem igazán tudtam, viszont mivel a konstans zajból egy kukkot sem értettem teljesen bele tudtam merülni a könyvembe. Végül már bőven Magyarországon aludtam el.
A vonaton egyébként még történt egy tök vicces dolog. Egyre bulisabb lett a hangulat és egyszer csak egy idősebb nő elkezdett a vagonnal kiabálni, gondolom, hogy maradjanak kussba, mire az emberek pont úgy viselkedtek mint a gyerekek a suliban. Először megszeppenve elhallgattak, nézték ki kiabál és mit, hirtelen néma csend lett. Aztán valaki mondott valami vicceset, erre halkan kuncorásztak, majd elkezdtek kicsit hangosabban dumálni meg röhögcsélni és fél perc múlva ugyanaz az alapzaj volt mint előtte. | |
|
|
