HorrorPops: kiváló színpadi megjelenéssel és látványelemekkel bírtak, ennél azonban nem igazán nyújtottak többet. Kalózzal ellentétben nekem bejött a két flegma és frivol táncoslány, noha nem voltak túl szépek és túl formásak sem, viszont nagyon jó volt a mimikájuk és a mozgásuk is. Igazi romlott nő gesztusaik időnként az énekes/bőgős csajon is megjelentek. Neki mondjuk rémisztőbb volt a naciból kilógó pocija, mint a többiek túlméretes popója, lehet, hogy ráfért volna egy fokkal előnyösebb szerkó is. A bőgője már szerepelt itt a portálon - ha jól emlékszem Rocco szúrta be valahová (talán a jó csajok topicba) - szép fehér, a szokásos tetkómintákkal, amik egyébként a csajon is szerepeltek. Amiért Dan sajnálhatja, hogy nem értek ki, az az volt, hogy a csaj hangja eléggé emlékeztetett a Tilt-es csajéra (még az is megfordult a fejemben, hogy esetleg ugyanarról a hölgyről van szó). Egyébként én nem vettem észre, hogy olyan pontatlan lett volna, igaz nem is figyeltem annyira, de biztos vagyok benne, hogy nem volt olyan bántó, mert akkor felkaptam volna rá a fejem. A frankenstein-frizkós gitáros nem nyomta rosszul, volt egy két vicces összepózolása a csajokkal, de összességében az ő játéka se volt túl fantáziadús. A dobos sem nyomta túl jól, rockabillyben, vagy psychobillyben ennél sokkal jobbakat szoktam hallani - ő egyébként még image-ben is kilógott a brigádból. A másik gitáros végig fetrengett, gondolom Kalóz rá gondolt, amikor a pózert mondta - hát tényleg nem volt túl szimpatikus. Mindazonáltal egyetértek Dan-nal, a psychobilly egyik lényege a pózolás, mint ahogyan sok más színpadiasabb műfajé is, úgyhogy én inkább úgy fogalmaznám meg, hogy nem az volt zavaró, hogy pózolt, sőt az lett volna zavaró, ha nem teszi, inkább az volt a baj, hogy az amit csinált véleményem szerint kilógott a stílusból. A számok nem voltak valami nagy durranások, elég egyformák és nem túl karakteresek - nem is igazán jött ki szerintem a rockabilly lüktetése. Egyébként mindhárom zenekar eljátszotta, hogy akkor most egy ska szám jön és az a legviccesebb, hogy persze egyiknek sem volt köze hozzá, de mégis az Offspring volt, amelyik a legközelebb járt az igazsághoz. A HorrorPops játszott egy rock-punk közötti számot és attól gondolták ska-nak, hogy a frankenstein-serós néha belepengetett egy két felütést, a 3feet smaller, meg már nem is süllyedhetett volna mélyebbre az amúgyis sablonos gumipunk műsorának végén, minthogy kihív két fúvóst, akik rájátszanak ugyanerre.
Amúgy 3feet smaller tényleg fájóan sablonos volt. Pontosan lehetett tudni, hogy mit honnan nyúltak a dallamoktól, a dalszerkezeteken át, a mozgásig. Egy jó momentum volt, amikor a dobos egy érdekesebb témát hozott és ettől kicsit megkavarodott az egész.
Az Offspringet most láttam ötödször - természetesen mindannyiszor Oxy jóvoltából. Hát azt kell, hogy mondjam, hogy fogtam már ki jobb előzenekarokat is: Joe Strummer and the Mescaleros, Hepcat, AFI, Sick of it All... A hangzás nekem most nagyon nem tetszett, lehet, hogy azért, mert egy pár szám után felmentem a többiekhez a karzatra és csak annyi volt, hogy iszonyatosan hangos és a közép úgy túl volt vezérelve, hogy bántóan tompán szólt az egész. A szólók nem jöttek ki és hiába volt hangos, mégis erőtlennek hatott - persze lehet, hogy én süketültem meg... :) Amúgy az új dobos nekem nem jött be annyira. Látványos, ez kétségtelen, de valahogy mégsem fogott meg - talán a dinamikai ingadozások miatt. A dobok alatti fények viszont talán most voltak a legjobbak és ehhez tényleg illettek is Atom nagy és széles mozdulatai.
na, kb. ennyi.
ja még annyi, hogy iszonyat, hogy mennyit köcsögöltek a fotózással - azért a HorrorPopsról csináltam jópár képet és a többi zenekarról is van 1-2. | |
|
|
