Fasza topik. A Hisztéria zenekar "örökérvényű" szövege:
"Úgy utálom én, ha engem irányítanak!
Ne pofázzon senki bele a dolgaimba!"
A zenekar egyetlen valamire való tagja a dobos cigánygyerek volt. Amikor aztán a Trottelből kiszállt a dobos, azonnal lenyúlták a csávót a Hisztériáról. Ideges is volt Toncsi, mint állat.:)
Amikor a Gecizőkkel játszottunk a Tilos az A-ban a Hisztériával, akkor történt a következő:
Köztudott, hogy akkoriban a Gecizőkben Ádi barátnője, nevezett Dinda dobolt. Volt neki egy pergője meg kapott egy beütő cint, mert az még nem zavarta össze, és ez volt a dobszerkó.:) Na az kurva jó volt, ahogy a roma csávó istentelen futamokat ütve beállt vagy fél óra alatt (sztem még a NoMeansNo is gyorsabban áll be, mint ez a dobos maga), halál profi volt a lelkem. Kiszáll a dob mögül, és szól Dindának, hogy jöhetsz beállni. Erre az odavitte a pergőt, rávert kb 10et, oszt' mondta, hogy "készen vagyok". A jazzdobos punk azonnal dobott egy hátast. És hogy mi ebből a tanulság? Hát az, hogy végülis a Hisztéria zenekarnak is volt köze valaha a punkhoz, még ha közvetetten is. | |
|
|
