| "Korunk történelmi paradoxona, hogy az épületeink magasabbak, az önuralmunk kisebb, sztrádáink szélesebbek, nézopontjaink szukebbek, többet költünk,de kevesebbünk van, többet vásárolunk, de kevésbé örülünk neki, nagyobb házakban élünk, de a családok kisebbek. Bovelkedünk kényelemben, de szukölködünk idoben, a végzettségünk magasabb, az értelmünk kevesebb. Több lett az ismeretünk,de fogy az ítéloképességünk, szakértobbek lettünk, de több a problémánk,több gyógyszerünk van, de kevésbe vagyunk egészségesek, megsokszoroztuk tulajdonunkat, de csökkentek értékeink, sokat beszélünk, ritkánszeretünk, és túl gyakran gyulölünk. Megélhetésünk van, életünk már kevésbé, éveketadtunk az életünknek, de nem adunk életet az éveknek, eljutottunk a holdra ésvissza, de gondot okoz átmenni az új szomszédunkhoz. Meghódítottuk a világurt, denem a belso urt, tisztítjuk a levegot, de szennyezzük a lelkünket, hasítjuk az atomokat, de eloítéleteinket nem, duzzad a jövedelmünk, fonnyadnak erkölcseink, mennyiség dolgában eloreléptünk, minoség dolgában vissza. A nagy emberek - kicsinyes jellemek, a zsíros profit és soványkapcsolatok korát éljük, a világbéke és helyi háborúk korát, a többféle étel és kevesebb táplálék korát, a két jövedelem - több válás korát, a fényuzo házak és széthullott otthonok korát. Azt a kort, melyben sok van a kirakatban és kevés a raktárban. Azt a kort, melyben a technika révén ez a levél eljut hozzád, azt a kort, melyben eldöntheted, hogy változtatsz, vagy egyszeruen megnyomod a törlés gombot." | |
|
|
