Na jó, akkor én is elmondom, milyen volt a Mighty Sounds.
Már csütörtökön kimentünk Prágába, ott egy klubban megnéztük a The Boist, nem volt valami nagy szám, de a hely, az baromi jó volt. Valami hegy tetején egy buszvégállomás, ahol van egy régi, hatalmas stadion, mellette meg kollégiumok, és ott egy pince. Ahogy odamentünk, az utcán grilleztek a koleszosok, már ott is fesztiválhangulat volt. Éjszaka visszafelé elég jó volt lenézni a kivilágított városra. Hát idén kb ennyit láttunk Prágából, hazafelé még ittunk egy sört valahol, aztán rápihentünk a másnapra.
Pénteken egész korán megérkeztünk a fesztiválnak otthont adó Tábor nevű városba. Gyorsan elfoglaltuk a szállást (öregek vagyunk már a sátorozáshoz, na), ücsörögtünk egy kicsit a panzió udvarán, a fiúk söröztek, én még csak kávéztam, aztán mentünk is a fesztiválra.
Maga a helyszín egy repülőtér, így aztán sehol egy fa, ahogy lentebb már írták, árnyékot nem nagyon lehet találni. Akik már korábban is jártak itt, azt mesélték, hogy minden évben esett, hát idén szerencsénk volt, egyáltalán nem esett, sőt, végig tűzött a nap.
Elsőként a Toasterst néztem meg, nem sok számukat ismerem, de pont egy olyannal indítottak, amit igen, ez meg is alapozta a hangulatot, egész sokáig néztem a koncertjüket.
Belenéztünk a Creepshow-ba is, klasszikus nagybőgő+jócsaj+semmiextra zene kombinációs zenekar, de azért nem volt rossz, egy pár számot meghallgattam.
A nap jelentős részét a Rudeboy sátor előtt sörözgetve töltöttük, én innentől már a Bad Mannerst vártam. Amit szintén nem hallgattam túl sokat, meg egyszer láttam őket Pesten, akkor még ennyire sem ismertem, de úgy éreztem, hogy most ez kell nekem. Csúszás volt, már ott ácsorogtunk a színpad előtt, annyira vártuk, de megérte. Az énekes még mindig nagyon király, hiteles volt az egész, jó hangulat, élvezte a zenekar is, a közönség is, végigtáncoltuk az egészet. Számomra a fesztivál legjobb koncertje.
Utána még kis lötyögés, aztán vissza a szállásra.
Második nap nem sok zenekar érdekelt, ez volt az a nap, mikor mindenkinek "kevertek valamit az italába". A The Bois énekese kapucnis pulóverben és kabátban lépett színpadra a délutáni hőségben, a koncert végére legalább a kabátot levette. Jó volt a koncert, de igazából semmi extra, csak azért különleges, mert malájok csinálják.
Utána átmentünk Silver Shine-ra, ott már elég aljas volt mindenki. Megint csak a szokásos nagybőgő+jócsaj+semmiextra zene kombináció. Ment a beordibálás, hogy "mutasd a pinád" , jól elszórakoztunk. Ez a koradélutáni koncert volt aznap az utolsó számomra, utána már csak a punkoskodás ment, de az rendesen.
Utolsó nap mindenki fáradtan ébredt, sikerült 6-7 órát ücsörögni a panzió udvarán sörözgetve. A Konfliktot lekéstük, de nem baj, úgyis láttam már eleget, meguntam volna 4-5 szám után. Ezen a napon volt a legtöbb számomra érdekes zenekar, ezért folyamatosan lapoztam a programfüzetet, nehogy lemaradjak valamiről. Gondoltam rá, hogy megnézem a Get Dead-et, mert Cumi ajánlotta, de kívülről hallva úgy döntöttem, nem éri meg, hogy bemenjek a sátorba. Így a Vavamuffin volt a nap első koncertje, hát elég unalmas volt, pár szám után fel is adtuk, visszamentünk a Rudeboy sátorhoz. Gondoltunk rá, hogy elmegyünk Polemicre, de nem sokkal később kezdett Miro, így inkább maradtunk.
(A fesztivál legjobb diskurzusa szerintem vasárnap reggel volt:
-Miro, mikor is leszel ma?
-Baszki, annyiszor elmondtam már.
-Én meg annyiszor elfelejtettem már.)
Sajnos az időpont még korai volt, így hiába a jó zenék, nem volt túl nagy lelkesedés. Gyűrtük a sört, mintha muszáj lenne, de nehezen ment az előző nap után.
A Skindred-et már nagyon vártam, egyszer már láttam őket az Azfeszten és akkor nagyon tetszett. Otthon is hallgatom néha, bár általában pár szám után megunom. A koncert megint elég jó volt, már csak a látvány miatt is. És ennek az énekesnek még azt is jobban tolerálom, hogy folyamatosan ünnepelteti magát a közönséggel. Persze azért a vége előtt meguntuk.
A sok ska meg reggae zenétől már megcsömörlöttem kicsit, így az Antiflag maga volt a megváltás. Láttam már őket többször is, ment a szokásos hangosbemondóba kiabálás, bölcsességek mondása, stb. 20 éves idén a zenekar, ezen azért meglepődtem. Bár sok volt a szöveg, a közönség élvezte, én is. Ez egy profi, jól összerakott produkció, jó a zene, jó a show, punkos dolgokat mondanak, teljesen elvisz magával még akkor is, ha tudom, hogy igazából nem kéne, hogy hitelesnek érezzem.
Suicidal Tendencies-be belenéztem a többség akaratának engedve, még mindig nem stílusom.
Leftöver Crack-re nagyon kíváncsi voltam, bár sosem hallgattam, de legendának mondják. Nyilván meguntam 3 szám után.
Mad Sin-t már vártam, az elmondások alapján nagyon jónak képzeltem. Ebben csak nagybőgő van, a jócsajt nagydarab pasik helyettesítik, a zene sem annyira sablon, de igazából csak unalmas lett néhány szám után.
Megnéztük még a Better Way-t, nem az én stílusom, de valamiért mégis nagyon tetszett, szerintem azért, mert már nagyon igényeltem valami kicsit durvábbat.
Mivel senki nem volt csúcsformában, ezzel véget is ért számunkr a nap.
Összességében nagyon tetszett a fesztivál, láthattam egy csomó zenekart, aminek nagyon örülök, még ha nem is tetszett olyan nagyon. A társaság jó volt, a csehek szimpatikusak (bár tényleg nem nagyon beszélnek angolul, de németül igen), a sör jó. Ha összejön, megyünk jövőre is.
|
|
|