Punk Portál >> Fórum >> Kultúra >> Versek
Bejelentkezés - Regisztráció - Elfelejtett jelszó - Segítség
Slodo úr és mások munkássága

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 ... > Következő >> Végére

© wsválasz erre | adatok | e-mail - 2024-01-18 16:20:32 (707)
Azon spekulálok
Hogy menten bekulálok

ez életem legjobb ríme, ennél jobbat soha nem írtam és nem is fogok

© Exaybachayválasz erre | adatok | e-mail - 2023-02-18 13:03:49 (706)
Egy chatGPT munkássága :D

Verse 1:
Rendőrök a kapuban, kamerák az utcán
Mindent lát az állam, mit csinálunk, mit kérdezünk
Elvenni akarják a szabadságunk
De mi nem adjuk fel, mi vagyunk a punk!

Chorus:
Álljunk fel és harcoljunk azért, amiért élünk
Nem engedjük, hogy a hatalom megfojtsa szavunk
A punk még mindig él, mi vagyunk a lázadók
Előre, előre, a forradalomért!

Verse 2:
Az utcákon folyik a harc
Az emberek tiltakoznak és lázadnak
A hatalom próbál elnyomni minket
De mi erősek vagyunk, mi vagyunk a kitartók

Chorus:
Álljunk fel és harcoljunk azért, amiért élünk
Nem engedjük, hogy a hatalom megfojtsa szavunk
A punk még mindig él, mi vagyunk a lázadók
Előre, előre, a forradalomért!

Bridge:
Tartsunk össze és álljunk ki egymásért
Az egység az erő, ne feledd ezt soha
Együtt küzdünk a szabadságért
A punk hagyományát tovább viszem én is

Chorus:
Álljunk fel és harcoljunk azért, amiért élünk
Nem engedjük, hogy a hatalom megfojtsa szavunk
A punk még mindig él, mi vagyunk a lázadók
Előre, előre, a forradalomért!

© CHválasz erre | adatok | e-mail - 2013-12-23 20:17:33 (705)
Nem érdekel

Nem érdekel haza,
se igazság bölcs szava,
vagy édes piros arcod mosolya -
nem érdekel, nem érdekel.

Utálom az embert,
a millió felesleges tettet,
a sok megváltozni vágyó tervet -
utálom, utálom.

Utálom szép fa virágát,
hűtlen ágyad forróságát,
szemeid vadságát,
érzelmeim tőled vezérelt tudatlanságát.
S meghalok mégis, mégse magamért,
e nemtörődöm, galád jellemért -
utálom, utálom.

De csodálom e röhejt,
velem történő megannyi közhelyt,
és mégis, annyira mégis édes,
felcserélni biztosat, szeretni a szennyet.
Hemperegni, kimondani mindent,
alázkodni térdednél, lenyalni véred -
csodálom, csodálom.

És élvezem e kegyetlen létet,
a mámoros részegséget, a szajhát,
a bíborban hazudó pápát,
a gyötrődő, izzadt szolgát.
Ítélj el, és köpj rám!
S hazudd, te nem így írnád,
te nem lennél ily mohó s kegyetlen,
hogy nem láttad magad bennem -
élvezném, élvezném.

És meghalnék érted bármikor, Kedves,
szabad ég alatt, csak mi lennénk tiszták, hófehérek...

© CHválasz erre | adatok | e-mail - 2013-12-23 20:10:56 (704)
egyáltalán nem fikázni akarlak, de mutasd meg az exhibicionista topikban az utolsó két embernek és biztos megmagyarázzák

© Zoricaválasz erre | adatok | e-mail - 2013-12-23 18:43:16 (703)
Tiszteletem!
Véleményeket kérnék erről a versről most találtam nekem tetszik...

Múló idő (2013 dec.)

Eltelt egy év, s nem láttalak;
még hangodat se hallattad.
- Magányba nyúlnak napjaim.
Aggodalmaim fejem felett óriássá nőve,
félelmeim belülről egyre csak gyötörve,
- Magányba taszítanak.
Álmaimban veled átkarolva állok,
Éveken át csak rád várok
- Gyönyörű foszlányok.
Szárnyakat kapva repülök a magasba,
de hirtelen zuhanok vissza...
- A valóságba.
Reggel lett, és fel kéne kelni,
a mai napot kikell'ne bírni...
- Nélküled.
Igen, ez az én harcom,
melyet magamban magammal vívok..
- Már nem bírom.
A múló idő már nem jön vissza többé,
elröppen egy pillanat alatt...
- Hol vagy?

© a_dead_copválasz erre | adatok | e-mail - 2013-11-27 16:53:42 (702)
van most a ludwig múzeumban egy ilyen allen ginsberg kiállítás, amit megnéztem ma. kicsit mondjuk feszélyezett a sznob környezet, meg a "beat-nemzedék" kifejezés is, amit rühellek,kb 60x hangzik el, de maga a tartalom 650 forintot (25 év alatti jegy) simán megért. ilyen 6-7 vászonra vetítettek dokumentumfilmeket, interjúfoszlányokat leginkább ginsbergről, william s. burroughs-ról kerouacról. elég mainstream oldaláról közelítették meg a dolgot, meg a fél füllel hallottam a tárlatvezető csajt is égbekiáltó baromságokat kijelenteni néhány nyugdíjasnak. de azért jó pár érdekes infót elcsíphet az ember pl a naked lunch létrehozataláról. az egyik videóban ornette coleman stúdiójában baszatják a művészetet.

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2013-06-05 10:39:23 (701)
Arany János: Kosmopolita költészet

Nem szégyellem, nem is bánom,
Hogy, ha írnom kelle már,
Magyaros lett írományom
S hazám földén túl se jár;
Hogy nem „két világ” csodája –
Lettem csak népemböl egy:
Övé (ha van) lantom bája,
Övé rajtam minden jegy.

Ám terjessze a hatalmos
Nyelvét, honját, istenit!
Zúgó ár az, mindent elmos,
Rombol és termékenyit:
De kis fajban, amely ép e
Rombolásnak útban áll:
Költő az legyen, mi népe, –
Mert kivágyni: kész halál.

Vagy kevés itt a dicsőség,
S a nemzettel sírba lejt?
Kis-szerű az oly elsőség,
Amit a szomszéd se sejt?
Nincs erőnkhöz méltó verseny?
Dalra itthon tárgy elég?
Nem férünk a kontinensen
Albion is kéne még?…

Légy, ha birsz, te „világ-költő!”
Rázd fel a rest nyugatot:
Nekem áldott az a bölcső,
Mely magyarrá ringatott;
Onnan kezdve, ezer szállal
Köt hazámhoz tartalék:
Puszta elvont ideállal
Inkább nem is dallanék.

S hol vevéd gyász tévedésed.
Hogy faját s a nemzeti
Bélyeget, mit az rávésett,
A nagy költő megveti?
Hisz forgattam, a javából,
Én is egypárt valaha;
Mind tükör volt: egymagából
Tűnt nekem föl nép, s haza.

És ne gondold, hogy kihalnak
Sujtott népek hirtelen,
Amig össze-zeng a dalnok
S a nemzeti érzelem.
Tán veszélyt, vagy annak látszót,
Vélsz a honra tűnni fel:
Hát van lelked, a szent zászlót
Épen akkor hagyni el!?

Oh, ha méltóbb s új kobozzal
A megifjodott hazát
Zönghetném még Homérosszal;
Ne csak mindig panaszát!
De legyek, ha veszni sorsa,
Húnyó nép közt Osszián,
Inkább, hogysem dalok korcsa
Közönyös harmóniám!

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-06-02 19:28:34 (700)
[előzmény (665)]

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-24 14:16:24 (699)
Na eddig azért nem mennék, valamilyen alapmű mindenkinél kimarad, nálam pedig különösen sok amúgy is...
[előzmény (698)]

© Pokolgepválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-24 12:18:59 (698)
De igy mar vilagos, mint a muveletlensegem tenye...:-)
[előzmény (697)]

© Pokolgepválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-24 12:18:23 (697)
Nem, sajnos az kimaradt! :-(
[előzmény (696)]

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-24 10:54:11 (696)
Te olvastad a Gulliver utazásait? Ha igen, akkor is rég lehetett, mert elfelejtetted a nyihahák szigetét, ahol is fordított uralom van: lovak (nyihahák) hajtják igába az embereket (jehukat). Miután Gulliver hazatér, megundorodva saját fajtájától, következetesen ezeket a szavakat használja az emberre és lovakra. Így már talán valamivel tisztább az asszociáció:)
Nem tudtam ilyen nevű izraeli királyról, csak az egyik kedvenc regényemet juttatta eszembe a közgazdaságtan előadás:)
[előzmény (695)]

© Pokolgepválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-24 10:25:25 (695)
Hat Jehu izrael kiralya volt. Freudi elszolas? :-D Na jo, nem basztatni akarlak, de valahogy kodos nekem az ez az asszociacio. Plane ha azt nezzuk, hogy Jehu az emberi faj es a Fold bolygo, akkor ki a lo?
[előzmény (694)]

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-23 22:43:30 (694)
Mert konkrétan az emberi fajra és a Föld bolygóra gondoltam közben. Persze másképp is lehet értelmezni, de "gondolta a fene":)
[előzmény (693)]

© Pokolgepválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-23 14:44:38 (693)
miert nem merted leirni, hogy zsido? ;-)
[előzmény (692)]

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-19 17:40:56 (692)
Valahogy eszembe jutott mostanában. Tudom, hogy döcög, meg minden, de gondoltam megosztom veletek. Nemtom mér. Ez nem is annyira vers, annak gyenge: zene ment a fejemben mellé, emlékszem.
[előzmény (691)]

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-19 17:38:56 (691)
Állatigazgatástan

Ellenáll huszárként a szerencsétlen
De az ember dolgozik rajta serényen
S végül betöri verítékkel-vérrel
Aljas manőverrel közeget bérel

Ráül a hátára a ló meg cipeli
Csikóját is számára neveli
Ahová csak akarja, oda elviszi
Az ember a helyzetét élvezi

Ezer éveken át nejlon a meghasonlás:
Becsomagolja az ellenből lett barát

De a jehu egy kapzsi lény:
Tovább tölti átlátszó szatyrát
Mint amit a füle elbír
Semmibe veszi a jámbor nyihahát

S egyszer csak puffan a csomag:
Az állat ordít, az ember nyerít
Semmit sem ér a jehu ostora:
Csak haragot szít, nemhogy csillapít

Nézd, így adott seggest a jövő a mának
bruhahha, bruhahha!
Hoppá, hoppon maradt a bárgyú állat
nyihahha, nyihahha!


De psssszt!
Megsúgok valamit – ne mondd el másnak!
E kettőnek titkait – használd csak gyertyának!
Ne kapcsolj lámpát a többi jehunak:
Ez ostoba népség úgyis csak leugat.
De te lásd, míg az ég azúr:
Bár felül a jehu szerszámja
S alul a nyihaha patája:
Attól még ő az úr.

(2007.)

© válasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-17 13:40:48 (690)
József, a Tilla: Altatódal
(Hoze úr átirat)

Lehányja kék szemét az ég,
lehunyja sok szemét a kukában,
Duna alatt alszik a vizihulla -
aludj el szépen, kis Darázs.
Lábára lehajtja FENÉK,
alszik a bogár, a KALÁCS,
velealszik a purcogás, hümmögés -
aludj el szépen, kis darázs.

A villamos is aluszik,
- de az éjjeli őrök a Combinon a faszt! -
álmában csönget egy picit -
vagy épp elüt a körúton egy éjjeli stricit.

Alszik a széken a KAKÁD!
szunnyadozik a FAKABÁT,
máma már nem hasad tovább -
aludj el szépen, kis Darázs.

A távolságot, mint heregolyót megkapod,
óriási fasz leszel, csak hunyd le kis szemed, -
aludj el szépen, kis Darázs.

Tüzoltó leszel kotonba!
Vadakat terelő KUKÁS!
Látod, elalszik anyuka. -
Ébreszd fel szépen, kis Balázs

© LeVviválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-12 00:04:58 (689)
Azért ez nem semmi
[előzmény (688)]

© CheLepkeválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-11 21:39:51 (688)
MÉSZÁROS CSABA: ANYÁK NAPJÁRA

Mi anyánk a KOMMUNIZMUS
Emlőjéből itatott
Bölcsőjében talpra álltunk
S lám, hogy járunk: itthagyott!

Rosszat tettünk, épp csak dorgált
Bántást miránk sosem rótt
A mi anyánk KÁDÁR, s SZTÁLIN
S ne feledjük: MANÓ ROTH

Óvodánk a vaskohó volt
Iskolánk a MOZGALOM
S hová fejlődhettünk volna
Én azt meg nem mondhatom

A PÁRT szavából szőttük létünk
S amíg kezünk DOLGOZOTT
Az ESZME lengte be a létet
Egyszer voltunk BOLDOGOK...

Égre nézek: LENINt látok
Ha előre: POL POT-ot
Pislanthatok bárhová, mert
Bennem hordom arcotok

SZTÁLIN JÓZSEF, szent szűznemzőnk
A szív csak tavaszt ragyog!
Áldassék, hogy TE hintetted
El bennünk örök magod

Ezer veszedelem terhelt!
Nem hátrált és meg nem állt!
Reakciós ellen-csürhén
Rágta át magát a PÁRT

Szép daliák, MUNKÁSŐRÖK
Enyészetté váltatok
Megfeszített testtel pihen
Mind akikről álmodom...

© Placekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-05 00:44:38 (687)
Maradok inkább Petrinél.
[előzmény (686)]

© válasz erre | adatok | e-mail - 2012-05-04 13:04:52 (686)
A láma rájder

Sötét csendes éjszakán
ha bűn felüti fejét
nem kell, hogy tovább rettegj
mert ő eljő, és megvéd.

Lámája gyors, erős
nagyot ugrik, nagyot köp
frissen nyírt szőréből
a nagyim, sálat köt

de vissza térve a fő vonalra
ők ketten a bűnvadászok
ha gonosz vagy, rettegj
Mert nem kímélnek, amikor megjelennek és a láma, mélyről felkrákogott zöldessárga nyálkás nyúlós nyálából labdát formál, amivel izomból arcon turház, és bereped a fejed, és befolyik a lámanyála a szádba, majd pedig megfordul a láma és lerúgja a tökeid.

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-04-25 22:08:25 (685)
szép
[előzmény (684)]

© jo-ska 2toneválasz erre | adatok | e-mail - 2012-04-25 19:56:13 (684)
Petri György: Mosoly

Meg fogok halni. Nem is oly sokára.
S ez olyan könnyű szédülettel tölt el,
Mint ifjúkoromban – kezdő dohányost –
Az erkélyen reggelente leszívott
Első néhány slukk. Ez azóta elmúlt,
Persze, ahogyan elmúlt annyi minden.
Hovatovább csak egy maradt velem,
De az igen, Istennek hála érte!
A szem mohó, éhes kíváncsisága,
A nézés gyönyöre, hogy minden látvány
A maga más-más módján színöröm:
Egyforma szép a szurok és csurgatott méz,
És egy kazánház tekergő csövei
Burkolva üveggyapottal és sztaniollal.
Vagy egy tengerszem türkizzöldje kék fenyők közt
És a levegő üveghitege. Egy eldobott
Üres cigarettásdoboz céltalan zörgő
Összevissza szálldogálása az út betonján
a változó szél szeszélye szerint. A mosoly
egy besüppedt ínyű fakó banyácska arcán,
egy szemzugában sárga gyantacseppként megülő könny,
valamint a feszes húsú ifjú leány
csöppnyi tokája, fogainak kimutatott fehérje,
miből, bár csak egy kissé, túl sokat mutat,
ám ez nem baj: a szépség
fűszere és forrása – a hiba.
De nemkülönben a munkásasszonyok visszeres lába,
És a piacon a halárúsnő pontyvértől és harcsanyáltól
Iszapos, félig elfagyott, szederjes, lilás keze –
Mert az angyal a részletekben lakik.

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-04-13 22:35:28 (683)
(is)
[előzmény (682)]

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-04-13 22:35:10 (682)
Jó ez is, először nem értettem, miért pont erre válaszolod, aztán rájöttem, hogy igazából Tibi arról az érzésről írta végső soron, mint amit te idéztél:)
[előzmény (681)]

© Zoricaválasz erre | adatok | e-mail - 2012-04-13 21:02:17 (681)
Ez tetszik; erdekes-)
En egy ilyent talaltam erzelemmel futtot kis aranyost:

Az éjszaka vad vágyait
a hajnali köd elfedi;
mélyen magába temeti.

A reggeli napsugár, mely felperzsel mindent maga után,
szenvedélyt keresve kutatva ront az ébredõ városra;
de csak szenvedést talál.
[előzmény (677)]

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-04-13 12:28:16 (680)
A volt barátnőm nagyapja írta, nagyszerű ember volt, ez a verse pedig különösen tetszik:


Székely Ambrus: Kő a cipőben

Csak most
győzzük még
türelemmel
legyűrtek,
eszköztelenek!
Lakjuk
az égő falú
házat,
míg porig ég
az emelet!
Járjunk kaviccsal
a cipőnkben:
percünkben
égjen,
ami rág!
Szükség van
szétlőtt
seregünkre,
hogy megmaradjon
a világ.

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-04-11 13:35:22 (679)
Závada 'Újonc' Péter: INDIÁNNYÁR

Mint napsütötte reklám-indián,
oly barna most az árnyas Orczy tér.
Folt egy fakó dagerrotípián
- s csak állsz, ahogy a lábadon kifér.

Az ősz ma, nézd meg, épp bokáig ér.
A szeptemberre külön színvilág van:
összekutyulva barna és fehér,
rumos kóla egy részeg indiánban.

© gyerekválasz erre | adatok | e-mail - 2012-03-24 00:13:10 (678)
Egy jó barátom verse
[előzmény (677)]



1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 ... > Következő >> Végére