reggel:
-Ez melyik bulin volt?
-A Kutya háziszülinapján...
:)))))))))))))))))))))))))))))))
Ja, meg a 3 kislány a Fogarasi út közepén egy sarkon (megállt nekünk egy csoportnyi hím kocsival):
-Hova mentek csajok? Elvigyünk?
egyikünk válasza: Pécsre!
másikunk: Ánusz!
:)))))))))))))
Az a baj, hogy a jobbak már az üveg vodkák elfogyasztása után jönnek, csak azokra nem emlékszem...
"-Mi ez hagymás bab?
-Nem, krumplis hal.
-Szeretem a hagymás babot. Sorsoljunk, fej vagy írás?! Ha fej: enyém; ha írás: megfelezzük!
-Én sose fogadok és főleg: nagyon nem szeretem ha valaki a kajámra pályázik!"
Nagyim tudta a legjobb sztorikat, és a legjobb, minden a kőbányai lakótelepükön történt, pár házzal odébb: felrobbant egy kőolajfinomító, repülőgépek zuhantak a patika felett arra a két nagy házra, de ami legjobban idegesítette szegényt, az az volt, hogy a mellette levő főútvonalon a "KAMINOK szállították a HEROLLINT"...
Ettük a kekszet! De már a harmadik adaggal. Haverom megszólal:
Már undorodom tőle de mégis kívánom.
Mire én: A fasszal is így van.
Újra haverom: Ne, anyáddal vagyok így!