Punk Portál - 2017. december 16.





 

2003. VII. 29.-VIII. 6. - Sziget fesztivál 2003.


Írta: Dan
Feltöltötte: Dan
Ekkor: 2003. aug. 11. hétfõ - 12:38

Dan:

0. nap

Sziget2003Mivel a karszalagot előre beszereztük a Szigetirodából, szerencsésen megúsztunk jópár órás nyomorgást a bejárat előtt. (Azért mi is álltunk érte sorba kb. másfél órát.) Befele menet már megcsapott a reklámok tengere. Kerestünk helyet, majd felvertük a sátrat. Próbáltam venni egy sört, de sehol nem kaptam, szóval kicsit szomorúan ballagtam vissza a sátorhoz. A terepet nem mértem fel, hanem indultam haza. Kint iszonyatos tömeg fogadott, alig bírtam visszajutni a kiindulási pontra. A többit majd holnap meglátjuk

1. nap

Jó korán mentem első nap, hogy legyen időm kicsit felmérni a terepet, meg egy angol szintfelmérőt is akartam írni. Utóbbi nem sikerült, mert csak péntektől van, viszont a terepfelmérés sikerrel járt, végigjártam nagyjából az egész helyszínt. Újdonság a metálsátor melletti nagy területen kialakított toborzórészleg, egyelőre nem győztek meg, hogy legyek katona, ott láttunk egy néptánc együttest, és hátulra került a Talentum színpad is. Még sok idő volt Uhrin Benedek bácsiig, szóval megnéztem egy-két produkciót séta közben, pl. a Metal Hammer sátorban valami nagyon kemény zúzást. :)

Uhrin Benedek lépett a Nagyszínpadra, és a külön erre az alkalomra írt Sziget-himnuszt adta elő. Az ének nem volt playback! Ez már valami! Nagyon sok ember gyűlt össze, mindenki csápolt, tapsolt. :) Amikor Benedek a nagy sikerre való tekintettel másodszor is elkezdte előadni ugyanezt a számot, én távoztam. Közben már eléggé esett az eső, az este során elég sokszor eleredt. Nem izgatott nagyon, inkább belülről is ázni kezdtem. Tettem egy próbát a csapolttal, de idén is inkább a dobozos sör mellett döntöttem. Kicsit drágább, de legalább tényleg sör.

Timur Lenk megtekintése is tervbe volt véve, de a szar idő miatt egy ernyő alól figyeltem csak az eseményeket, a zenére egyáltalán nem koncentráltam. Lassan indultam is a Civil színpadhoz a Hatóságilag Tilos produkcióját megtekinteni. Délután benéztem ide, egy srác énekelt Elvist a színpadon, a nézőtéren pár néni üldögélt. Esti érkezésemkor a székeket elpakolták, a sátor dugig megtelt punkokkal, rockerekkel, és egyéb underground emberekkel. Oldalról támadtunk, ott még épp befértünk. Engem meglepett ez az óriási tömeg, arról volt szó, hogy a szigetre már nem járnak punkok. :) Végigénekeltem a számokat, lökdöstem a pogóból kizuhanó embereket, ennyi. Azért szokás szerint elfogott a nosztalgia-feeling, amikor Bazsó elénekelte az Anarchiát. Délután találkoztunk vele, már akkor segg részeg volt. :)

MeskalinMivel egyidőben kezdődött a HT-vel, lemaradtam a Columbo kutyájáról, ők a Zöld udvarban léptek fel a ska nap keretein belül. A Meskalint viszont már elcsíptem. A dobozos sörök segítettek, a hangulatom már jó volt, de a Meskalin még így se tetszett. El kéne már zavarni ezt a Kutyát a mikrofon elől. :) A Taktika volt a harmadik "ska" zenekar. Szerintem ez a hangosítás nagyon kevés volt egy ilyen jellegű zenéhez, most láttam másodszor, a Vörös Yukban tetszett, de itt csak egy nagy hangzavar lett az egészből.

Shaggy-t néztem még meg a Nagyszínpadon, a fickó hangja nagyon jó, de épp valami közönségénekeltetés ment már egy órája, szóval meguntam, és léptem inni egy sört. Ezután már nem láttam semmit, a Dub Pistolst is kihagytam, állítólag szar volt.

Reggel 5-kor találkoztunk Szabiékkal a K hídnál, és indultunk a Tilos rádióba. Frissek voltunk, tiszták, és üdék. Szerencsére a Kultiplex 0-24h-ig nyitva van, így 3/4 6-kor még vásároltam egy csapoltat, majd érkezett a Boogie Mamma zenekar, a vendégek. Kurva jó műsort csináltunk, kb. végigröhögtük az egészet, nagyon vicces srácok ők. Énekeltünk Eddát, meg Skorpiót is. Persze pont most nem működött a számítógépes rendszer, ezért nincs archívum. :((((

9-re értem haza, aludtam kb. 4 órát.

2. nap

Teljesen frissen ébredtem, 10 órákat szoktam aludni, szóval ez a 4 pont elég volt. :) Zaba, majd irány vissza. Sajnos így is lekéstem az Energy Crew felét. Ennek a koncertnek az volt az előnye, hogy most megtudhattam, milyen is az a zene, ami annyira tetszett a reggae táborban. Mert kicsit ködösek voltak sajnos az emlékeim. Két énekes plusz két vokalista nyomta a reggae muzsikát, szerintem hip-hop elemek is voltak benne. Odautazás közben volt egy nagyon nagy zuhé, szóval taposták a fiatalok a sarat a tánctér előtt. Én is beálltam kicsit táncolni, délutánra bemelegítésnek jó volt.

Újra benéztünk a metál sátorba, egy hegedűvel megspékelt metál banda nyomta. Elcsíptünk még egy totál nevetséges (nem vicces) rap zenekart a Tálentumon, komolyan nem tudtuk eldönteni, hogy ez most mi...

Boogie MammaEste 6, Bahia színpad: Boogie Mamma búcsúkoncert. Gyorsan megtelt a sátor, nagyot táncoltunk, volt sok ismerős, az ilyen koncerteken mindig összegyűlnek. A mai, legutolsó design az ovi feeling volt, a közönség kisgyerekekből állt, Dávid így is bánt velünk. Volt fogócska, bújócska, és Boogie Mamma néni is eljött személyesen, egy bábfigura formájában. Teljes legénységgel léptek fel, fúvósokkal, csellóssal. Utoljára hallhattuk a nagy slágereket az orrban lakó csigáról, meg az apró keblekről. :(

David Krakauer klezmert játszott a világzenei nagyszínpadon, de nem volt valami jó. Ellenben felmérhettük a terepet estére, kb. 15 centis tócsákban állt a sár, néhány vállalkozó szellemű már ezek közepén táncolt. Mi elmentünk inkább tilosos pass-t szerezni.

Blood Is Fire8-kor kezdődött a sXe nap a Zöld udvaron egy egyáltalán nem sXe zenekarral, a Blood Is Fire-rel. Nem szokott tetszeni, de a szigeten, ahol ritka a hardcore zene, nagyon jó volt.Hold X True Páran mosh-sal is próbálkoztak, sőt, a metalcore pár igazi hosszúhajú rockert is a színpad elé vonzott. Headbengeltek, pogóztak, az elitista hc-punkok meg csak röhögtek rajtuk. :) Hold X True alatt már nagyon be voltam izgulva, hogy ne késsük le a Skatalites-t, szóval nem nagyon figyeltem. Nyomták, ahogy szokták.

SkatalitesNagy nehezen elindultunk, éppen elcsíptük az elejét. A Skatalites-ról azt hiszem, csak szuperlatívuszokban beszélhetek. Ekkora legendákat még soha nem láttam. (Mondjuk 2 éve nem gondoltam volna, hogy ilyen zenét egyáltalán meghallgatok.) Nem semmi azokat az embereket látni, akik kitalálták a ska-t. A világzenei színpad előtti tér dugig megtelt, szerintem a nézők fele külföldi volt, ennyi ska rajongó tuti nincs itthon.Skatalites A tömeg sajnos nagyon zavaró volt, fel-alá mászkált mindenki, lökdösődtek, és táncolni se nagyon lehetett. Jól fel is idegesítettem magam rajta, de aztán inkább próbáltam a koncertre koncentrálni (hehe). Végig fű illata szállt mindenhonnan a közönségből. :) SkatalitesMagáról a zenekarról: 4 eredeti tag, 70-80 körüli öreg raszták, plusz fiatal fehér fúvós, szintis. Az öregek nagyon nagy beleéléssel nyomták, a szaxofonos fel-alá rohangált a számok közben, táncolt. Volt két vendégénekes is (amúgy nincs ének a zenében), egy nagydarab néni, és a legjobb, egy öltönyös bácsi, ő is egy alap ska arc volt, annakidején, a nevét sajnos nem tudom. Nagyon jó volt látni, hogy ilyen korban, amit én tuti nem érek meg, sok ezer ember előtt nyomják a ska-t, és láthatóan nagyon élvezik. Volt közönségénekeltetés, és a vége felé elhangzott a Guns of Navarone. Na, az katarzis volt. :) Szóval nagyon nagy élmény volt, de talán nem ilyen pöcs közönség előtt jobb lett volna.

A Wan2 színpad felé vettük az irányt, mert 2-kor kezdett a PAS. Előttük még megnéztük a Dismuinget nevű spanyol zenekart. Volt néhány ska jellegű számuk, harmonikával. Ezekre táncoltunk leginkább, de a többin is jól elvoltunk. Majd a Csizmáskandúr helyett a Pannonia All Stars Orchestra lépett színpadra, Vera sajnos színházi elfoglaltságok miatt hiányzott. Pannonia All StarsTalán a szórólapozásnak is köszönhető (én is szórtam), hogy nagyon sokan eljöttek. Én eléggé elől álltam, szóval nem tudom, meddig telt meg a sátor, de mindenképpen jó bemutatkozás volt a Szigeten. Persze így sok bunkó is beszabadult, elől német barmok pogóztak a ska számokra. A dalok már ismerősek voltak a Juhászképzőről és koncertekről. Minden nagyon szuperül ment, amíg az óra 3-at nem ütött. Ekkor a technikusok lehúzták a teljes külső hangosítást, és innentől a koncert csak kontrollból szólt. Tehát a zenekar jól hallotta magát, mi viszont szinte semmit. Próbáltunk reklamálni, de mint utólag elmondták, semmit nem tehetnek, csendrendelet van. Mondjuk azt kurvára nem értem, hogy miért pont hajnal3-tól, és hogy akkor mire van a sátor?

Pannonia után indulás haza.

3. nap

Hétvégére való tekintettel (péntek már annak számít, nem?) egyre többen indultak a Sziget felé, a HÉV-en majdnem megdöglöttem a melegtől. Bejutni még egész jól lehetett, siettem is a Wan2 felé, merthogy "Jön a Tigris, jön a Tigris...". Sajnos intro zene nem volt, de azért így is jót buliztunk rá. :) A beállás után egy új számmal, a Green Babylonnal kezdtek, majd sorban elnyomtak szinte minden jót, csak a Kocsonyára nem volt idő sajnos. Tavalyhoz képest sokkal többen nézték meg őket. Én végigtáncoltam az egészet, nagyon élveztem.

A Fürgerókalábaknak csak az utolsó számát csíptem el a Tigris miatt. A Metal Hammer sátor feléig álltak az emberek (ez az egyik legnagyobb sátor!). 96-ban a Szigeten láttam az FRL-t először, akkor kb. 15-en tomboltunk rá az akkor még szabadtéri Wanted színpadnál hajnal 4-kor utolsó nap. :) Azóta azt hiszem, befutottak. Balitól megkaptam az új CD-t, majd írok róla jó kis fikázós kritikát.

ButtholesMacskanadrágot skippeltem, inkább rohantam a Bahiára, ahol megérkezésemkor már nyomta a veszprémi The Buttholes. Tavaly a Zanzibár sátorban nagyon nagy tombolás volt rá, sajnos a magas színpad itt is elvette az igazi hangulatot. Én továbbra is klub-hívő vagyok. Ezek ellenére végig nagyon élveztem a koncertet, teljesen átizzadva tomboltam a slágerekre. Egész sokan voltunk, és a szövegeket is fújták az elől állók.

Buttholes után szomorúan tapasztaltam, hogy más már nem nagyon maradt az estére. Párszor visszatértem a csónakházhoz dobozos sörért, meg mászkáltam erre-arra. A Tilos sátorba többször benéztem, ahol mindenféle metál zenekarok durvultak. Sajnos a Radikális amputáció produkcióját kihagytam, pedig egy fél disznót is bekúrtak a közönség közé. Később a sátor előtt a lelkes rajongók bakanccsal darabolták szegénykét... Láttam még részleteket a Malediction-ből és a Gutted-ból. Ezek igazi durva metál zenék, nem a sipítozós fajtából. Néztem a dobosokat backstage-ről, nagyon profinak tűntek, természetesen duplázóval nyomták, olyan sebességgel pörgött a lábdob, hogy látni sem lehetett.

Valamikor az est során betértünk a Party Arénába, ahol épp drum and bass ment. Pár perc után már élveztem a bulit, kb. fél órát táncoltunk rá. Pedig részeg sem voltam. A zene mondanivalója nem fogott meg, de amúgy jól szórakoztam, megnéztük a diszkós lányokat is, mellettünk egy tarajos fickó ropta teljes beleéléssel. :)

Belenéztünk a Világzenei nagyszínpadon a Los De Abajo fellépésébe, elvileg ők Mano Negra jellegű zenét játszottak. A színpadra egy rakás fiatal mexikói érkezett, és játszottak mindenfélét, volt benne elektronikus alap, különböző ütőhangszerek, több énekes. Volt pár jó szám, de aztán meguntuk, és továbbmentünk.

Az este zárásaként a moziban megnéztem A kör című remek filmet. Már láttam egyszer, ezért nem volt baj, hogy az unalmasabb részeknél elaludtam. :) Sajnos kicsit nedves volt a fű, ezért annyira nem volt jó fetrengeni, meg a sok idióta fel-alá rohangált a vászon előtt. Persze bekiabálások is színesítették a vetítést, de nem voltak túl viccesek.

Hajnalban indultam haza, jó nagy tömegben.

4. nap

Sajnos lekéstem Fekete Pákót, pedig állítólag ment a "Pákó for president!", meg a "Nagyszínpad!" üvöltözés végig. :) Első látnivaló a HomoSKApiens volt a Wan2-n, kezdenek befutni. Nagyon nagy tömeg gyűlt össze, de persze a legtöbbnek fingja nem volt a ska-ról, ment a pogo keményen. Azért oldalt táncoltak is az emberek, én is oda álltam be. A reggae táborban direkt játszottak lassabb számokat, itt a sebességgel már nem volt baj, de a régebbi számok továbbra is jobban tetszenek, az újak nagyon poposak szerintem. Ja, és persze rohadt meleg volt a sátorban így délután.

A szegényes programot látva a sörözés volt az egyetlen program, néhány darab elfogyasztása után kellemes hangulatban a Világzenei nagyszínpad felé vettük az irányt, közben Keksszel mindenféle érdekes emberekről készítettünk fotókat. A Lo'Jo nevű francia zenekar nyomult a színpadon, de semmi extra nem volt benne, ezért inkább hátul egy kocsmánál baromkodtunk, majd visszamentünk a csónakházhoz sörért. Iszonyú tömeg volt az egész Szigeten, új nézőcsúcs született, 62.000-en vettek jegyet elvileg. Mozdulni nem lehetett néha, és a sörért is csomót kellett sorban állni sajnos. Állítólag Apocalyptica-ra egyáltalán nem lehetett beférni. Sugarloaf-ot kihagytuk (nem kár érte), Seeed elmaradt, szóval továbbra is semmittevés következett, majd megnéztem a Zion Train produkcióját. Dub zenét nyomtak elektronikus alapokon, volt egy DJ, aki nyomta a zenét, egy trombitás, meg két énekes (fiú, lány). Nekem egyáltalán nem tetszett a dolog, biztos azért, mert alkohol már nem nagyon volt bennem. Kicsit aludtam is rá a keverő mellett. Amúgy itt is nagyon sokan voltak, a ráadás követelésekor csak úgy zengett a sátor, amikor mindenki ritmusra ugrált. Dub4U-t kihagytam, majd jövőre megnézem LB27 táborban.

SuperhiksHajnal 3-kor még elténferegtem a Bahiára, ahol a makedón Superhiks zenélt. Előző évről pozitívak voltak az emlékeim, de most egyáltalán nem élveztem. Szar is volt a hangulatom, de a zene is béna volt szerintem. Sablonos ska-punk, kb. Reel Big Fish, csak pluszban szarul is szólt. Néhány számra táncoltam, amúgy bambán néztem magam elé.

Elnéztünk a Durex - táncdalfesztiválra, erős undor fogott el, szóval gyorsan távoztunk.

8 éves pályafutásom során most először aludtam kinn, kb. 3 órát sikerült, mivel reggel 10-től beindult az információs hangszóró, ami 3 nyelven, kurva hangosan mondogatta ugyanazt félóránként. Pluszban mindenféle szar zene szólt 10 irányból. Nem is értem, hogy bírnak egyesek egy hétig kinn lenni. Vagy egyáltalán nem alszanak?

5. nap

BankruptPicsaEz rövid lesz. :) Bankruptról lemaradtam, egy fél számot csíptem el, Picsára benéztem pár számra, alig láttam igazi punkot, a legtöbb gagyi 'Ploted-pólós gyerek volt, 1-2 tarajos, és egy rakás mindenki. Zeneileg végülis nem rossz ez, de annyira béna az egész, hogy léptem is. Malacka kimaradt sajnos, más nem érdekelt, nyomás haza, majd 12 óra alvás. Hmmmm. :)

Lehet kapni a bejáratnál kis csipogót, amit ha a táskádba raksz, és egy tolvaj viszi ki a Szigetről, jelez. Eddig se nagyon hittem a dologban, de most sikerült meggyőződnöm róla, hogy semmi értelme. Mentem ki, valakinél csipogott a bizbasz, a szekusok ugyanolyan unott arccal álldogáltak tovább, meg se mozdultak. Gratulálok.

6. nap

Ahogy haladunk a vége felé, egyre inkább érdektelenségbe fordulok. Tegnap megint szinte semmit nem láttam. Viszont a sör szépen fogyott. :)

A nagyszínpadnál kezdtem, a Sly and Robbie feat. Michael Rose nevű formációba néztem bele. Jamaikaiak, az egyik leghíresebb háttérzenekar állítólag. A gitáros és a basszeros két unottarcú pofa fekete kabátban (!), Rose pedig igazi rasta kinézetű fickó katonai cuccban. reggae-t játszottak, elég unalmasasat. Idegesített az állandó közönségénekeltetés, szóval egy idő után távoztam.

Irány dobozos sörért, majd Deadbeats a Bahián. Semmit nem lehetett hallani az egészből, nagyon hangos volt, és szarul szólt. Játszott velük egy szintis is, ez szerintem újdonság. Amúgy rohadtul nem figyeltem oda a koncertre. Azért KRSA a végén szokás szerint király volt. :)

Új dobozos sör lelőhelyet ismertem meg a roma sátor mellett, de sajnos szinte mindig meleg volt. (A sör.:) Tankcsapdát csak messziről hallottam, Supernem-re mentünk a Pestiest-re, nagyon vicces produkció volt. Mondjuk erre se figyeltem oda, de messziről elég szánalmas volt az egész, ahogy valami idióta dumál a színpadon, aztán valami nagyon popos punk-szerűséget játszanak. Igazából nincs baj ezzel a zenei stílussal, de ennek a zenekarnak a hitelessége enyhén szólva megkérdőjelezhető. (Na, ez szép lett.) Szerencsére kb. 2 szám után elszállt a hangcucc, és vagy 20 percig szenvedtek vele. Hehe.

Belenéztünk a Slayer-be is, aszittem, kemény lesz. Hát, semmi. Iszonyatos tömeg, ördögszarvak tömege a közönségben, állítólag nem is volt nagy zúzás bent. (Mások ezt az információmat cáfolták.) A zene meg semmi extra. Eddig nem ismertem, de most se fogott meg. Majd ma a Napalm Death.

Benéztünk még Mystery Gang-re, de rohadt nagy tömeg volt, szóval inkább átnéztünk Ladánybenére. Ide be lehetett férni, de továbbra sem tetszik ez a pop-reggae, szóval innen is húztunk. Ezután ivászat következett, majd hajnal 3-kor benéztünk Flash-re. A kivetítőn pornójelenetek mentek, az érdekes volt, de már semmi kedv nem volt ehhez a koncerthez, szóval döglöttünk még egy darabig, majd húztunk haza.

7. nap

Ted's Village kimaradt sajnos, pedig már egyszer meg kéne nézni. Helyettük a sajtósátrat kerestük őrült módon, hogy elcsípjük a Voodoo Glow Skulls sajtótájékoztatóját. Kisebb rohangálás után megtaláltuk a helyet, ahol 2-3 sajtós lófrált, zenekar sehol. Megtudtuk, hogy az esemény érdeklődés hiányában elmaradt. Jellemző.

A Nagyszínpadon a Spook and the Guay nevű francia formáció játszott, azt hallottam róla, hogy ska, szóval belenéztem. Tényleg franciák voltak, az angol kiejtésükből könnyű volt észrevenni. :) Nyomtak mindenféle zenét, egy-két ska nóta is akadt, azokra el lehetett táncikálni. A tagok fel-alá mászkáltak, beállt az egész banda egy sorba, a két énekes néha leült a színpad szélére, eléggé poénra vették az egészet, ehhez a zenéhez ez illett is.

Voodoo Glow SkullsA Voodoo Glow Skulls koncert előtt egyre gyűltek az ismerősök, úgy tűnik a nagy nevekre még a punkok is megveszik a drága beugrót. :) Épp a tér túloldalán lófráltam, amikor pontban 6-kor felcsendült a Shoot The Moon! Rohantam, mint egy idióta. Egy enyhe kis párfős pogóba jutottam a színpad előtt közvetlenül. Meglepődtem, hogy ennyire senkit nem érdekel ez a zenekar. Aztán persze lettünk jópáran, de szerintem a Voodoo sokkal több ember előtt szokott játszani más országokban. A hangzás egyenesen fos volt, ezen is javítottak közben, de akkor is! Miért csak a főzenekar szólhat normálisan? Ami még szar a Szigeten: a közönségben volt jó pár ember, akinek köze nem volt ehhez a zenéhez, csak jött kicsit zúzni. Pogó a ska-ra ezerrel. Azért volt hely elég, mellettük lehetett skankelni nyugodtan. A negatívumok után jöjjenek a pozitív élmények: a zenekar nagyon jó volt, beleéléssel játszottak, csomó sláger elhangzott (Steady As She Goes, Charlie Brown, Voodoo Anthem, stb.), ami nem ártott, mert annyira nem ismerem a zenéjüket. Nagy élmény volt, hogy a bal térfélen, ahol álltam, sikerült összehozni egy korrekt circle pit-et. Ekkora helyen még soha nem sikerült a dolog Magyarországon, csak klubokban. Persze ment a "csápolók úsztatása" is, a lázadó punkok szartak a szabályokra. A végén illedelmesen visszajöttek eljátszani pár ráadás számot, aztán abba is hagyták. Hallottam negatív kritikákat, miszerint pontatlanul játszottak, meg ilyenek, ez engem nem zavart, szerintem teljesen jó koncertet adtak.

A Voodoo miatt kimaradt a Ne fogazz!, őket sem láttam még sajnos, viszont siettem át a Világzenei színpadhoz Shane MacGowan & The Popes koncertre. Felesleges volt rohanni, fél órás csúszással kezdtek. Aztán amikor Shane kimászott a közönség elé, egyből világossá vált, mi volt a késés oka. Szerencsétlen csóka totál részeg volt. Leültették egy székre a mikrofon elé, onnan krákogott valamit a mikrofonba, számok között szürcsölte az állványra szerelt pohártartóból a piáját, néha meglóbálta a mikrofont, persze pont belelógatta a kontrollba, hogy jól gerjedjen az egész. :) Én jót röhögtem produkción, amúgy ez az ír-style annyira nem tetszett.

Szóval irány a Talentum színpad, és a Fallen Into Ashes. Csak az utolsó pár számot csíptem el, a hangzás siralmas volt, valami kis erőtlen genya szólt, pedig a Fallen azért elég keményen tud zúzni. Aztán ráadásként eljátszottak egy feldolgozást, amit persze nem ismertem, de tök nagy mosh indult be rá, karatéztak a hardcore arcok, és kb. minden második szót Jakab Zoli hörögte a színpad elől a mikrofonba. Ez nagyon tetszett.

Indulás tovább a Metal Hammer sátorhoz, hogy megnézzük a legendás Napalm Death-t. Azt nem tudtam, hogy metáloséknál megszokott a csúszás, vártunk vagy fél órát, mire elkezdték. Hogy valami újat mondjak, lószart nem lehetett hallani. Igaz a sátron kívül álltunk, és csak a végébe merészkedtem be meghallgatni, hogy bentről milyen. Állítólag elől jól szólt. Ennek mondjuk ellentmond, hogy az sms falra is érkeztek kritikák. Így, hogy szinte csak a lábdobot lehetett hallani, véleményt se nagyon tudok alkotni, kemény volt, de sokkal keményebbre számítottam, kb. Charles Bronson szintű durvulásra. Később tudtam meg, hogy ráadásnak elnyomták a Dead Kennedys feldolgozásukat (Nazi Punks Fuck Off). Ezt kihagytam. Örökre sajnálni fogom. :(

Alvin és a mókusokEzt is gyorsan meguntam, szóval átsétáltam a Wan2-ra, és útközben elhatároztam, hogy most élvezni fogom az Alvin koncertet, és nem foglalkozom a közönséggel, és az idióta feldolgozás számokkal. Durván nagy tömeg fogadott, a sátor dugig kisgyerekekkel, néhányan anyucival érkeztek. Középen nagy zúzás, nem volt kedvem bemenni, és kipróbálni, hogy pogóznak a 16 évesek. A kivetítőn több ismerős is feltűnt, pl. a Csirkepogó hirdette magát, de láttam pl. Meskalin feliratot is, hirdettek Red Line koncertet. A zenekar egy session-gitárossal, és 3 session-fúvossal nyomta. Nagyon durva, ez a gitáros fickó kottából játszott! Hehhehhhe. (Vagy mi lehetett az a papírköteg előtte egy állványon? Olvasott a koncert közben, hogy ne unatkozzon?) A supersztáros bénaságokon, és az új albumos számokon kívül fújtam a szövegeket, és tényleg élveztem a koncertet. Ami durva, hogy szinte mindenki kívülről énekelt minden sort. A névadó dal alatt egy csajt hívtak fel énekelni, egész jól nyomta, csak annyira izgult, hogy elfelejtette a szöveget. A végén elnyomták a Happy end-et az Emberek és állatokról, az egyik kedvencem, majd ráadásként következett a Kurva élet.

Ez után kellett volna elkezdeni az igazi Sziget-búcsúztató megaparty-t, de mindenki tök punnyadt volt, már sört inni se volt kedvem, szóval leginkább üldögéltünk itt-ott. Hajnalban benéztünk CPg-re, pár szám után távoztunk, véleményt nem tudok alkotni. A Megmutatjuk, mi az a punk-ot valami fura szöveggel adták elő, fogalmam nincs, mi volt ez.

Ezen a napon kétszer sajnáltam, hogy nincs nálam fényképezőgép. Az első: seggrészeg fickó fekszik a földön, mellette tábla: Eladó! Ára: 400 300 Ft.
Másik: a Wan2 sátor mellett egy hasonló állapotban fekvő emberhez volt láncolva a kutyája. Szegényke már nagyon unta magát, ezért izgalmasabb elfoglaltság után nézett: nekiállt megkúrni a fickót. Sajnos erre alkalmas lukat nem talált, de azért csomót próbálkozott. Csak úgy villogtak a vakuk a környéken! :)

Aztán meg elmentünk aludni.

8. nap

Végre lehetett aludni! Valamiért nem volt túl meleg a sátorban, nem üvöltött végre az információs kiscsaj, és csak az volt zavaró, hogy körülöttünk mindenki sátrat bontott. Déltájban már csak rohadt nagy szeméthalom jelezte, hogy sátoroztak a környéken. Megérkeztek az élelmes emberek, csomóan járták a sátorhelyeket, és a szemétben hasznos cuccokat kerestek. Most láttam először ezt a "katasztrófa-turizmust". Ilyenkor biztos sok mindent lehet találni... Lassan lebontottuk mi is a sátrat, és távoztunk.

Ennyi volt. Idén nyolcadszor éltem át a dolgot, összességében a véleményem: semmi extra nem volt idén sem. Skatalites és Voodoo koncert, sok sör, haverok.